Miért van két szeme az embereknek? Miért csíkos sok állat bundája?
Miért van két szeme az embereknek? Miért csíkos sok állat bundája? Mit gondol, a költészetnek még elvontabbnak kellene lennie? Ilyen kérdéseket kapnak a jelentkezők az Oxford felvételijén – adta hírül a The Telegraph.
A furcsa kérdéseket eddig nem tették közzé, most azonban az egyetem úgy döntött, nyilvánosságra hoz néhányat, hogy a felvételizőket ne érje teljesen váratlanul, ha hasonló feladatokat kapnak.
Az angol irodalmi képzésre jelentkezőknek például el kell mesélniük, mit gondolnak arról, hogy J. K. Rowling legutóbb egy felnőtteknek szóló regénnyel rukkolt elő, a leendő történészeknek pedig arról kell elmélkedniük, mit tudnánk a múltról, ha mindössze sporttörténeti leletek állnának a rendelkezésünkre.
Az Oxford felvételi irodájának vezetője, Mike Nicholson elmondta, a nem mindennapi felvételinek az a célja, hogy felmérjék a diákok valódi képességeit, teszteljék a kreativitásukat ahelyett, hogy a száraz tényeket kérnék tőlük számon. „Problémaorientált gondolkodást várunk tőlük, erre nagy szükségük lesz, ha elkezdik az egyetemet” – tette hozzá Nicholson. Már kettessel is be lehet kerülni a neves brit egyetemekre? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
