Tömegesen buknak el a diákok a felvételin: furcsa kérdések?

Miért van két szeme az embereknek? Miért csíkos sok állat bundája?

  • Eduline

Miért van két szeme az embereknek? Miért csíkos sok állat bundája? Mit gondol, a költészetnek még elvontabbnak kellene lennie? Ilyen kérdéseket kapnak a jelentkezők az Oxford felvételijén – adta hírül a The Telegraph.

A furcsa kérdéseket eddig nem tették közzé, most azonban az egyetem úgy döntött, nyilvánosságra hoz néhányat, hogy a felvételizőket ne érje teljesen váratlanul, ha hasonló feladatokat kapnak.

Az angol irodalmi képzésre jelentkezőknek például el kell mesélniük, mit gondolnak arról, hogy J. K. Rowling legutóbb egy felnőtteknek szóló regénnyel rukkolt elő, a leendő történészeknek pedig arról kell elmélkedniük, mit tudnánk a múltról, ha mindössze sporttörténeti leletek állnának a rendelkezésünkre.

Az Oxford felvételi irodájának vezetője, Mike Nicholson elmondta, a nem mindennapi felvételinek az a célja, hogy felmérjék a diákok valódi képességeit, teszteljék a kreativitásukat ahelyett, hogy a száraz tényeket kérnék tőlük számon. „Problémaorientált gondolkodást várunk tőlük, erre nagy szükségük lesz, ha elkezdik az egyetemet” – tette hozzá Nicholson. Már kettessel is be lehet kerülni a neves brit egyetemekre? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.