Tömegesen buknak el a diákok a felvételin: furcsa kérdések?

Miért van két szeme az embereknek? Miért csíkos sok állat bundája?

  • Eduline

Miért van két szeme az embereknek? Miért csíkos sok állat bundája? Mit gondol, a költészetnek még elvontabbnak kellene lennie? Ilyen kérdéseket kapnak a jelentkezők az Oxford felvételijén – adta hírül a The Telegraph.

A furcsa kérdéseket eddig nem tették közzé, most azonban az egyetem úgy döntött, nyilvánosságra hoz néhányat, hogy a felvételizőket ne érje teljesen váratlanul, ha hasonló feladatokat kapnak.

Az angol irodalmi képzésre jelentkezőknek például el kell mesélniük, mit gondolnak arról, hogy J. K. Rowling legutóbb egy felnőtteknek szóló regénnyel rukkolt elő, a leendő történészeknek pedig arról kell elmélkedniük, mit tudnánk a múltról, ha mindössze sporttörténeti leletek állnának a rendelkezésünkre.

Az Oxford felvételi irodájának vezetője, Mike Nicholson elmondta, a nem mindennapi felvételinek az a célja, hogy felmérjék a diákok valódi képességeit, teszteljék a kreativitásukat ahelyett, hogy a száraz tényeket kérnék tőlük számon. „Problémaorientált gondolkodást várunk tőlük, erre nagy szükségük lesz, ha elkezdik az egyetemet” – tette hozzá Nicholson. Már kettessel is be lehet kerülni a neves brit egyetemekre? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.