Mi dönti el, mennyi pénzt kapnak az államtól az egyetemek, főiskolák?

11 milliárd forint többlettámogatást kap a felsőoktatás a 2013-as működéshez - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Varga...

  • eduline/mti
Átalakítják a felsőoktatás finanszírozását
MTI Fotó: Marjai János

11 milliárd forint többlettámogatást kap a felsőoktatás a 2013-as működéshez - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Varga Mihály. Ez a pénz a felsőoktatási stratégia céljainak megvalósítását szolgálja, vagyis "a XXI. század követelményeinek megfelelő, hosszabb távon is fenntartható, eredeti küldetését teljesíteni képes felsőoktatási rendszer létrejöttét" - közölte a miniszter.

Varga Mihály beszélt arról is, hogy a hamarosan kormány elé kerülő stratégia szerint a jövőben az egyetemek és főiskolák finanszírozása minőségi szempontok alapján történik. Ez azt jelenti, hogy az állami források elosztásában az ösztöndíjas hallgatói létszám mellett az intézmények tudományos teljesítménye is szerepet játszik, vagyis például az, hogy az adott egyetemen hány főállású minősített oktató dolgozik, vagy hogy a hallgatók milyen eredményeket érnek el az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. A kiemelt intézmények várhatóan jövőre is részesülhetnek a kiválóság jegyében létrehozott, tízmilliárd forintos extratámogatásból. Hogyan alakítják át az egyetemek, főiskolák támogatási rendszerét? Részletes cikkünket itt olvashatjátok.

A pedagóguséletpálya-rendszer és a béremelés költségvetési többletigénye idén 32,5 milliárd, jövőre 152,9 milliárd, 2016 januárjáig pedig összesen 200,6 milliárd forintot jelent a költségvetésnek - mondta Varga Mihály.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.