Mi dönti el, mennyi pénzt kapnak az államtól az egyetemek, főiskolák?

11 milliárd forint többlettámogatást kap a felsőoktatás a 2013-as működéshez - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Varga...

  • eduline/mti
Átalakítják a felsőoktatás finanszírozását
MTI Fotó: Marjai János

11 milliárd forint többlettámogatást kap a felsőoktatás a 2013-as működéshez - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Varga Mihály. Ez a pénz a felsőoktatási stratégia céljainak megvalósítását szolgálja, vagyis "a XXI. század követelményeinek megfelelő, hosszabb távon is fenntartható, eredeti küldetését teljesíteni képes felsőoktatási rendszer létrejöttét" - közölte a miniszter.

Varga Mihály beszélt arról is, hogy a hamarosan kormány elé kerülő stratégia szerint a jövőben az egyetemek és főiskolák finanszírozása minőségi szempontok alapján történik. Ez azt jelenti, hogy az állami források elosztásában az ösztöndíjas hallgatói létszám mellett az intézmények tudományos teljesítménye is szerepet játszik, vagyis például az, hogy az adott egyetemen hány főállású minősített oktató dolgozik, vagy hogy a hallgatók milyen eredményeket érnek el az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. A kiemelt intézmények várhatóan jövőre is részesülhetnek a kiválóság jegyében létrehozott, tízmilliárd forintos extratámogatásból. Hogyan alakítják át az egyetemek, főiskolák támogatási rendszerét? Részletes cikkünket itt olvashatjátok.

A pedagóguséletpálya-rendszer és a béremelés költségvetési többletigénye idén 32,5 milliárd, jövőre 152,9 milliárd, 2016 januárjáig pedig összesen 200,6 milliárd forintot jelent a költségvetésnek - mondta Varga Mihály.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.