A szorongás és pánikbetegség a legelterjedtebb mentális probléma a brit építészhallgatók között. A mindennapos, éjszakáig húzódó munka kivérezteti őket, ráadásul kevés lehetőségük van pénzért dolgozni a tanulmányaik alatt, így hatalmas adóssággal kezdik meg életüket.
Minden negyedik építészhallgató igénybe vette már orvos segítségét az egyetemi tanulmányaikkal járó leterheltség és stressz miatt - írja a Guardian. Az Architects Journal felméréséből kiderült, hogy további 25 százalék úgy érzi, hogy a jövőben neki is szüksége lesz valamilyen kezelésre.
A hét éves képzés során őket ért terhelés és stressz szorongáshoz vezetett sokuknál, kiváltképp a diákhitel tartozásuk miatt. Egy átlagos építészhallgató legalább 30000 font tartozással kezdi meg az életét, ami több mint 11 millió forintnak felel meg.
Az aggodalmaik sokrétűek: gyenge képzés, ingyenes kötelező gyakornoki munkák, rasszista és szexista megkülönböztetésről is beszámoltak a felmérés során. A nők jobban megszenvedik a terhelést, 29 százalékuk folyamodott orvosi segítségért, míg a férfiak körében ez 23 százalék. 90 százaléka a hallgatóknak arról számolt be, hogy az egész éjszakát is sokszor végigdolgozzák, harmaduk arról vallott, hogy ezt rendszeresen teszik.
Aki lemarad, kimarad? Furcsa kényszerbetegség terjed
Lemaradnak valamiről, kimaradnak valamiből - pszichológusok szerint tizen- és huszonévesek milliói rettegnek ettől, ezért állandó kommunikációs készültségben élnek. Milyen tünetekkel jár az elmúlt években ismertté vált FOMO-szindróma? Utánajártunk. „Lassan hajnali egy óra van, és én még mindig a mobilomon lógok.
Általános jelenség a stressz miatt hajhullás, de a felmérésben két öngyilkosságról is beszámoltak a megkérdezett 500 hallgató - a felmérést végző lapnak nem állt módjában utóbbit ellenőrizni. A megkérdezett hallgatók és a teljes építész szakma egyetértett, hogy változtatni kell a hallgatók képzésén, ugyanis a feltárt nehézségek valóban mentális betegségekhez vezethetnek.
Biztos megoldás egyelőre nincs a kezükben, egyes egyetemek életvezetési és tanácsadó szolgálatot nyújtanak, illetve minimális pénzügyi segítséget is kaphatnak a diákok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
