Albérletet keresel? Itt vannak, hol mennyibe kerülnek a kiadó lakások

Összeszedtük, hogy a nagyobb egyetemi városokban mennyiben kerülnek az albérletek. Az árak függhetnek elhelyezkedéstől, bútorozottságtól, de attól is, hogy mikor kezdjük el keresni a kiadó lakásokat, szobákat.

  • Eduline
AFP / DPA / ZB / Jens Kalaene

Alapvetően az albérletek árai a nagyobb egyetemi városokban hasonlóképpen alakulnak. A kiadó lakások 100 000 Ft-tól egészen 250 000 Ft-ig megtalálhatóak az ingatlanpiacon. Azonban jelentős különbség, hogy a vidéki városokban ezért az árért legtöbbször 2,5-3 szobás lakás bérelhető, míg Budapesten csak 1-1,5 szobát adnak.

Fontos megnézni, hogy az ár bútorozott vagy bútorozatlan, illetve gépesített vagy gépesítetlen lakásra vonatkozik. Általánosan a következőek az albérletek árak Magyarországon egy 1,5-2 szobás, bútorozott lakás esetében:

Debrecen: 70 000 - 120 000 Ft/hó

Győr: 100 000 - 120 000 Ft/hó

Pécs: 80 000 - 110 000 Ft/hó

Szeged: 90 000 - 120 000Ft/hó

Miskolc: 60 000 - 100 000 Ft/hó

Nyíregyháza: 60 000 - 100 000 Ft/hó

Budapest: 120 000 - 160 000 Ft/hó

Természetesen ezek az árak nagyban függnek attól, hogy melyik időszakban hirdetik, hiszen amikor már kevés szabad lakás van a piacon, akkor az árak megemelkednek. A hirdetőfelület is befolyásolhatja az árakat: újságban és facebook csoportokban könnyebb olcsóbb lakást kifogni, mivel ott nem befolyásolják annyira az árakat az aktuális trendek, mint egy erre a célra fenntartott oldalon.

Az albérletválasztásnál érdemes figyelembe venni a felsoroltakon kívül azt, hogy az adott lakásnak mennyi a közös költsége és a rezsije.

Itt a feketeleves: több millió forintba kerül az egyetem elvégzése

Lassacskán kiderül, kit melyik egyetemre vettek fel. És most jön a második megmérettetés: albérletet, munkát, életritmust kell teremteni egy egyetemvárosban. És nem lesz olcsó. De nem ám. Persze így is megéri. A CIG Pannónia Életbiztosító 2016-os adatai alapján 38%-kal többet kell költenie egy hallgatónak tandíjra/szállásra/élelmiszerre/egyéb kiadásokra, mint öt évvel ezelőtt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.