Sanghajnak, a kelet-kínai nagyvárosnak a középiskolásai egy felmérés szerint már inkább tanulnának tovább egy...
Sanghajnak, a kelet-kínai nagyvárosnak a középiskolásai egy felmérés szerint már inkább tanulnának tovább egy külföldi egyetemen, mint Kínában - a trend egész Kínában erősödik.
Sanghaj oktatási bizottságának legújabb felmérése szerint a középiskolások 43 százaléka külföldön tervezi a továbbtanulást, vagyis a külföldi egyetemekre kacsintgatók aránya egy százalékkal meghaladja azokét, akik kínai felsőoktatási intézményekbe kívánnak felvételizni. A válaszadók fennmaradó része a szülei iránymutatását követi majd, vagy nem tanul tovább - áll a hivatal jelentésében.
Az országon kívül tanulmányokat tervezők 73 százaléka az Amerikai Egyesült Államokat nevezte meg célpontként, 58 százalékuk pedig akár európai országokban is tanulna. A nyugati egyetemek fő vonzerejét az oktatás magas színvonala és az egyetemek hírneve jelenti - derül ki a diákok válaszaiból. A tanulmányból az is látszik, hogy Hongkong, Makaó és Tajvan szintén népszerű, a diákok 47 százaléka választaná valamelyik ottani egyetemet.
A jelenség korántsem egyedülálló Sanghajban, mára a legtöbb kínai nagyvárosra jellemzővé vált. A városi lakosok jövedelmének növekedésével, az életszínvonal emelkedésével és a középosztálybeliek arányának bővülésével egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy gyermekeiket külföldön taníttassák. A tengerentúli felsőoktatás több szempontból is vonzó a kínai diákok számára. Egyrészről a külföldön megszerzett képesítés hatalmas előnyt jelent az állásinterjún, másrészt alternatívát jelent a gyakorlati képzés, az innováció és a saját gondolatok hiánya miatt sokat kritizált kínai felsőoktatási rendszerrel szemben.
Emellett a diákok a külföldi felvételi vizsgák letételével a rendkívül merev és Kínában mindent eldöntő központi felvételi vizsgát is kikerülhetik, amely jellemzően komoly pszichológiai terhet ró a középiskolásokra. A trend erősödéséhez egy generációs váltás is hozzájárul, az 1990 után születettek ugyanis szüleiknél jobb módban élnek, nyelveket tanulnak, mobilabbak, s jóval nyitottabbak.
Az amerikai székhelyű Nemzetközi Oktatási Intézet (IIE) adatai szerint a 2010-2011-es tanévben összesen már csaknem 160 ezer kínai diák tanult az Egyesült Államokban, mintegy 30 ezerrel többen, mint a megelőző évben.
A statisztikák rámutatnak arra: a diákok száma az elmúlt öt évben ugrásszerűen megnőtt, az amerikai egyetemeken ma több mint kétszer annyi kínai tanul, mint 2006-ban. Az arányokat jól tükrözi, hogy ma az Amerikában tanuló összes külföldi diák egyötöde kínai.
Az oktatási minisztérium adatai szerint Európában az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország a legkedveltebb célpont. A külföldi intézmények azért is örömmel fogadják a kínai diákokat, mert túlnyomó többségük nem egyetemi vagy állami forrásból, hanem saját zsebből finanszírozza tanulmányait. A becslések szerint az Amerikában tanuló kínai diákok évente összesen mintegy négymilliárd dollárt fordítanak tandíjra, lakásra és egyéb kiadásokra.
A jelenségre Kínán belül egész iparág épült: gombamód szaporodnak a felvételi követelményként állított nyelvi tesztekre (TOEFL, SAT) felkészítő iskolák, az átlagfizetés sokszorosát keresik a nyelvi felkészítést vállaló angol anyanyelvi tanárok. Az amerikai felsőoktatási intézmények közti választást segítő és szakmai tanácsadást biztosító cégek pedig akár 20-40 ezer dollárt is elkérnek személyenként.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
