Sanghajnak, a kelet-kínai nagyvárosnak a középiskolásai egy felmérés szerint már inkább tanulnának tovább egy...
Sanghajnak, a kelet-kínai nagyvárosnak a középiskolásai egy felmérés szerint már inkább tanulnának tovább egy külföldi egyetemen, mint Kínában - a trend egész Kínában erősödik.
Sanghaj oktatási bizottságának legújabb felmérése szerint a középiskolások 43 százaléka külföldön tervezi a továbbtanulást, vagyis a külföldi egyetemekre kacsintgatók aránya egy százalékkal meghaladja azokét, akik kínai felsőoktatási intézményekbe kívánnak felvételizni. A válaszadók fennmaradó része a szülei iránymutatását követi majd, vagy nem tanul tovább - áll a hivatal jelentésében.
Az országon kívül tanulmányokat tervezők 73 százaléka az Amerikai Egyesült Államokat nevezte meg célpontként, 58 százalékuk pedig akár európai országokban is tanulna. A nyugati egyetemek fő vonzerejét az oktatás magas színvonala és az egyetemek hírneve jelenti - derül ki a diákok válaszaiból. A tanulmányból az is látszik, hogy Hongkong, Makaó és Tajvan szintén népszerű, a diákok 47 százaléka választaná valamelyik ottani egyetemet.
A jelenség korántsem egyedülálló Sanghajban, mára a legtöbb kínai nagyvárosra jellemzővé vált. A városi lakosok jövedelmének növekedésével, az életszínvonal emelkedésével és a középosztálybeliek arányának bővülésével egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy gyermekeiket külföldön taníttassák. A tengerentúli felsőoktatás több szempontból is vonzó a kínai diákok számára. Egyrészről a külföldön megszerzett képesítés hatalmas előnyt jelent az állásinterjún, másrészt alternatívát jelent a gyakorlati képzés, az innováció és a saját gondolatok hiánya miatt sokat kritizált kínai felsőoktatási rendszerrel szemben.
Emellett a diákok a külföldi felvételi vizsgák letételével a rendkívül merev és Kínában mindent eldöntő központi felvételi vizsgát is kikerülhetik, amely jellemzően komoly pszichológiai terhet ró a középiskolásokra. A trend erősödéséhez egy generációs váltás is hozzájárul, az 1990 után születettek ugyanis szüleiknél jobb módban élnek, nyelveket tanulnak, mobilabbak, s jóval nyitottabbak.
Az amerikai székhelyű Nemzetközi Oktatási Intézet (IIE) adatai szerint a 2010-2011-es tanévben összesen már csaknem 160 ezer kínai diák tanult az Egyesült Államokban, mintegy 30 ezerrel többen, mint a megelőző évben.
A statisztikák rámutatnak arra: a diákok száma az elmúlt öt évben ugrásszerűen megnőtt, az amerikai egyetemeken ma több mint kétszer annyi kínai tanul, mint 2006-ban. Az arányokat jól tükrözi, hogy ma az Amerikában tanuló összes külföldi diák egyötöde kínai.
Az oktatási minisztérium adatai szerint Európában az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország a legkedveltebb célpont. A külföldi intézmények azért is örömmel fogadják a kínai diákokat, mert túlnyomó többségük nem egyetemi vagy állami forrásból, hanem saját zsebből finanszírozza tanulmányait. A becslések szerint az Amerikában tanuló kínai diákok évente összesen mintegy négymilliárd dollárt fordítanak tandíjra, lakásra és egyéb kiadásokra.
A jelenségre Kínán belül egész iparág épült: gombamód szaporodnak a felvételi követelményként állított nyelvi tesztekre (TOEFL, SAT) felkészítő iskolák, az átlagfizetés sokszorosát keresik a nyelvi felkészítést vállaló angol anyanyelvi tanárok. Az amerikai felsőoktatási intézmények közti választást segítő és szakmai tanácsadást biztosító cégek pedig akár 20-40 ezer dollárt is elkérnek személyenként.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A hallgatók több mint fele már legalább félállásban dolgozik a tanulmányai mellett, ami sokaknál nem választás, hanem a megélhetés feltétele.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
