Tovább nőhet a feszültség a doktoranduszok ösztöndíjának növelése miatt. Az ELTE-BTK oktatói már felhívták a figyelmet arra, hogy igazságtalan lesz a rendszer, azóta pedig kiderült: a jelenlegi doktoranduszok nem kapnak emelést, így negyven ezer forinttal kereshetnek kevesebbet, mint egy elsős társuk.
Egyre nagyobb visszhangot kelt a kormány azon intézkedése, hogy a jövő tanévtől emelni fogják a doktoranduszok ösztöndíját. A kormány döntése értelmében a doktori képzésre járók ösztöndíja az első két évben 140 ezer forintra, a második két évben pedig 180 ezer forintra nő majd. Az ELTE-BTK oktatói erről is írtak nyílt levelükben, amelyet itt olvashattok.
Az államtitkárság kérdésünkre elmondta, a törvény nem visszamenőleges hatályú, csak felmenő rendszerben él majd. Így azok a doktoranduszok, akik jelenleg is a képzés résztvevői, ezentúl is a 100 555 forintos ösztöndíjat kapják majd, valamint a sikeres disszertáció esetén sem jár majd nekik a 400 ezer forintos juttatás. Arra a kérdésünkre azonban érdemben nem érkezett válasz, hogy akkor fogják-e valahogy kompenzálni a mostani doktoranduszokat, hiszen így nagy aránytalanságok lesznek a rendszerben. Az államtitkárság azt hangsúlyozta, hogy „azok a doktorandusz hallgatók, akik a kifutó rendszerben kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, támogatáshoz juthatnak például az Új Nemzeti Kiválóság Programból”.
Információink szerint egyes intézményekben a doktoranduszoknak már szóltak, hogy a nagy különbségeket pályázatok kiírásával akarják majd csökkenteni. „Ha ki is írnának, így is jelentős hátrányba kerülünk azokhoz képest, akiknek nem kell a sok papírmunkával és beszámolóval küszködni ahhoz, hogy elfogadható körülmények mellett dolgozhassanak” – mondta az Eduline-nak egy doktorandusz.
A kormány döntése értelmében a doktori képzés rendszere 2+2 évessé válik a 2016/2017-es tanévtől. Az első két év (képzési-kutatási szakasz) során kötelezően teljesítendő tantárgyak kerülnek meghirdetésre, a második év végén a doktorandusz előrehaladását komplex vizsga formájában értékelni kell (doktori szigorlat megszűnik), és a vizsgát nem teljesítő hallgatók a doktori képzésből kikerülnek. A második két évnek (kutatási és disszertációs szakasz) a doktori kutatás folytatásáról és a doktori értekezés megírásáról kell szólnia, maximum két félév szünetelési lehetőség mellett. A doktori képzésben részt vevő doktorandusz végig hallgatói jogviszonyban marad.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
