Mélyül a szakadék: kimaradhatnak a jóból a mostani doktoranduszok

Tovább nőhet a feszültség a doktoranduszok ösztöndíjának növelése miatt. Az ELTE-BTK oktatói már felhívták a figyelmet arra, hogy igazságtalan lesz a rendszer, azóta pedig kiderült: a jelenlegi doktoranduszok nem kapnak emelést, így negyven ezer forinttal kereshetnek kevesebbet, mint egy elsős társuk.

  • Pálfi Kriszta

Egyre nagyobb visszhangot kelt a kormány azon intézkedése, hogy a jövő tanévtől emelni fogják a doktoranduszok ösztöndíját. A kormány döntése értelmében a doktori képzésre járók ösztöndíja az első két évben 140 ezer forintra, a második két évben pedig 180 ezer forintra nő majd. Az ELTE-BTK oktatói erről is írtak nyílt levelükben, amelyet itt olvashattok.

Az államtitkárság kérdésünkre elmondta, a törvény nem visszamenőleges hatályú, csak felmenő rendszerben él majd. Így azok a doktoranduszok, akik jelenleg is a képzés résztvevői, ezentúl is a 100 555 forintos ösztöndíjat kapják majd, valamint a sikeres disszertáció esetén sem jár majd nekik a 400 ezer forintos juttatás. Arra a kérdésünkre azonban érdemben nem érkezett válasz, hogy akkor fogják-e valahogy kompenzálni a mostani doktoranduszokat, hiszen így nagy aránytalanságok lesznek a rendszerben. Az államtitkárság azt hangsúlyozta, hogy „azok a doktorandusz hallgatók, akik a kifutó rendszerben kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, támogatáshoz juthatnak például az Új Nemzeti Kiválóság Programból”.

Információink szerint egyes intézményekben a doktoranduszoknak már szóltak, hogy a nagy különbségeket pályázatok kiírásával akarják majd csökkenteni. „Ha ki is írnának, így is jelentős hátrányba kerülünk azokhoz képest, akiknek nem kell a sok papírmunkával és beszámolóval küszködni ahhoz, hogy elfogadható körülmények mellett dolgozhassanak” – mondta az Eduline-nak egy doktorandusz.

A kormány döntése értelmében a doktori képzés rendszere 2+2 évessé válik a 2016/2017-es tanévtől. Az első két év (képzési-kutatási szakasz) során kötelezően teljesítendő tantárgyak kerülnek meghirdetésre, a második év végén a doktorandusz előrehaladását komplex vizsga formájában értékelni kell (doktori szigorlat megszűnik), és a vizsgát nem teljesítő hallgatók a doktori képzésből kikerülnek. A második két évnek (kutatási és disszertációs szakasz) a doktori kutatás folytatásáról és a doktori értekezés megírásáról kell szólnia, maximum két félév szünetelési lehetőség mellett. A doktori képzésben részt vevő doktorandusz végig hallgatói jogviszonyban marad.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.