Mélyül a szakadék: kimaradhatnak a jóból a mostani doktoranduszok

Tovább nőhet a feszültség a doktoranduszok ösztöndíjának növelése miatt. Az ELTE-BTK oktatói már felhívták a figyelmet arra, hogy igazságtalan lesz a rendszer, azóta pedig kiderült: a jelenlegi doktoranduszok nem kapnak emelést, így negyven ezer forinttal kereshetnek kevesebbet, mint egy elsős társuk.

  • Pálfi Kriszta

Egyre nagyobb visszhangot kelt a kormány azon intézkedése, hogy a jövő tanévtől emelni fogják a doktoranduszok ösztöndíját. A kormány döntése értelmében a doktori képzésre járók ösztöndíja az első két évben 140 ezer forintra, a második két évben pedig 180 ezer forintra nő majd. Az ELTE-BTK oktatói erről is írtak nyílt levelükben, amelyet itt olvashattok.

Az államtitkárság kérdésünkre elmondta, a törvény nem visszamenőleges hatályú, csak felmenő rendszerben él majd. Így azok a doktoranduszok, akik jelenleg is a képzés résztvevői, ezentúl is a 100 555 forintos ösztöndíjat kapják majd, valamint a sikeres disszertáció esetén sem jár majd nekik a 400 ezer forintos juttatás. Arra a kérdésünkre azonban érdemben nem érkezett válasz, hogy akkor fogják-e valahogy kompenzálni a mostani doktoranduszokat, hiszen így nagy aránytalanságok lesznek a rendszerben. Az államtitkárság azt hangsúlyozta, hogy „azok a doktorandusz hallgatók, akik a kifutó rendszerben kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, támogatáshoz juthatnak például az Új Nemzeti Kiválóság Programból”.

Információink szerint egyes intézményekben a doktoranduszoknak már szóltak, hogy a nagy különbségeket pályázatok kiírásával akarják majd csökkenteni. „Ha ki is írnának, így is jelentős hátrányba kerülünk azokhoz képest, akiknek nem kell a sok papírmunkával és beszámolóval küszködni ahhoz, hogy elfogadható körülmények mellett dolgozhassanak” – mondta az Eduline-nak egy doktorandusz.

A kormány döntése értelmében a doktori képzés rendszere 2+2 évessé válik a 2016/2017-es tanévtől. Az első két év (képzési-kutatási szakasz) során kötelezően teljesítendő tantárgyak kerülnek meghirdetésre, a második év végén a doktorandusz előrehaladását komplex vizsga formájában értékelni kell (doktori szigorlat megszűnik), és a vizsgát nem teljesítő hallgatók a doktori képzésből kikerülnek. A második két évnek (kutatási és disszertációs szakasz) a doktori kutatás folytatásáról és a doktori értekezés megírásáról kell szólnia, maximum két félév szünetelési lehetőség mellett. A doktori képzésben részt vevő doktorandusz végig hallgatói jogviszonyban marad.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.