Tovább nőhet a feszültség a doktoranduszok ösztöndíjának növelése miatt. Az ELTE-BTK oktatói már felhívták a figyelmet arra, hogy igazságtalan lesz a rendszer, azóta pedig kiderült: a jelenlegi doktoranduszok nem kapnak emelést, így negyven ezer forinttal kereshetnek kevesebbet, mint egy elsős társuk.
Egyre nagyobb visszhangot kelt a kormány azon intézkedése, hogy a jövő tanévtől emelni fogják a doktoranduszok ösztöndíját. A kormány döntése értelmében a doktori képzésre járók ösztöndíja az első két évben 140 ezer forintra, a második két évben pedig 180 ezer forintra nő majd. Az ELTE-BTK oktatói erről is írtak nyílt levelükben, amelyet itt olvashattok.
Az államtitkárság kérdésünkre elmondta, a törvény nem visszamenőleges hatályú, csak felmenő rendszerben él majd. Így azok a doktoranduszok, akik jelenleg is a képzés résztvevői, ezentúl is a 100 555 forintos ösztöndíjat kapják majd, valamint a sikeres disszertáció esetén sem jár majd nekik a 400 ezer forintos juttatás. Arra a kérdésünkre azonban érdemben nem érkezett válasz, hogy akkor fogják-e valahogy kompenzálni a mostani doktoranduszokat, hiszen így nagy aránytalanságok lesznek a rendszerben. Az államtitkárság azt hangsúlyozta, hogy „azok a doktorandusz hallgatók, akik a kifutó rendszerben kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, támogatáshoz juthatnak például az Új Nemzeti Kiválóság Programból”.
Információink szerint egyes intézményekben a doktoranduszoknak már szóltak, hogy a nagy különbségeket pályázatok kiírásával akarják majd csökkenteni. „Ha ki is írnának, így is jelentős hátrányba kerülünk azokhoz képest, akiknek nem kell a sok papírmunkával és beszámolóval küszködni ahhoz, hogy elfogadható körülmények mellett dolgozhassanak” – mondta az Eduline-nak egy doktorandusz.
A kormány döntése értelmében a doktori képzés rendszere 2+2 évessé válik a 2016/2017-es tanévtől. Az első két év (képzési-kutatási szakasz) során kötelezően teljesítendő tantárgyak kerülnek meghirdetésre, a második év végén a doktorandusz előrehaladását komplex vizsga formájában értékelni kell (doktori szigorlat megszűnik), és a vizsgát nem teljesítő hallgatók a doktori képzésből kikerülnek. A második két évnek (kutatási és disszertációs szakasz) a doktori kutatás folytatásáról és a doktori értekezés megírásáról kell szólnia, maximum két félév szünetelési lehetőség mellett. A doktori képzésben részt vevő doktorandusz végig hallgatói jogviszonyban marad.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
