Megmagyarázták, miért nem tud Schmittről a Semmelweis Egyetem

Schmitt Pál egyelőre azért nem áll hallgatói jogviszonyban a Semmelweis Egyetemmel, mert képzés nélküli...

  • Eduline
Tavasszal megígérte, hogy PhD-fokozatot szerez
MTI / Földi Imre

Schmitt Pál egyelőre azért nem áll hallgatói jogviszonyban a Semmelweis Egyetemmel, mert képzés nélküli fokozatszerzésre készül - közölte a volt köztársasági elnök irodája pénteken.

Kiss Norbert irodavezető hangsúlyozta, azért szeretné világossá tenni ezt, mert Schmitt Pál egy közelmúltban adott interjúja sokaknak félreértést okozott. Mint mondta, a korábbi államfő a napokban is a PhD megszerzéséhez szükséges publikációk megírásán dolgozik, illetve azzal összefüggő konzultációkat folytat, és az említett interjúban is erre kívánt utalni azzal a kijelentésével, hogy megkezdte a doktori cím eléréséhez szükséges munkát.

Schmitt Pál egy a lemondását megelőző televíziós interjújában tett ígéretet arra, hogy megszerzi a doktori fokozatot az után, hogy a Semmelweis Egyetem megfosztotta doktori címétől. A hot! című magazinnak adott, csütörtökön megjelent interjúban azt mondta: elkezdte az iskolát, publikálnia kell szakfolyóiratokban, és most ezeket a cikkeket írja. 

A Semmelweis Egyetem erre reagálva azt írta, Schmitt Pál nem áll hallgatói jogviszonyban velük, és nem jelentkezett a doktori iskola PhD-képzésére, sem képzés nélküli fokozatszerzésre.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.