Itt a vége? Megszűnhet a Nyíregyházi Főiskola önállósága

Megszűnhet a Nyíregyházi Főiskola önállósága - az eduline információi szerint az oktatási államtitkárság ismét egyértelművé tette, hosszú távon csak akkor úgy lehet finanszírozni az intézményt, ha összeolvad a Debreceni Egyetemmel.

  • Zubor Zalán
A Nyíregyházi Főiskola campusa
nyf.hu

Nem elégedett a Nyíregyházi Főiskola intézményfejlesztési tervével az oktatási államtitkárság – bár a június végén benyújtott, a következő négy évre vonatkozó oktatási-fejlesztési terveket összefoglaló dokumentumot hivatalosan még nem értékelte az erőforrás-minisztérium, úgy tudjuk, a tárcánál továbbra is elkerülhetetlennek tartják a főiskola és a Debreceni Egyetem integrációját.

Májusban Kis Norbert, az azóta leköszönt felsőoktatási helyettes államtitkár járt Nyíregyházán, ahol egyértelművé tette: a PPP-beruházások során jelentős tartozást felhalmozott főiskola finanszírozását hosszú távon csak az biztosítaná, ha a Debreceni Egyetembe olvadna, és karként vagy kihelyezett oktatási központként működne tovább. Bár a két intézmény vezetői tavasszal egyeztettek az integráció lehetőségeiről, a Nyíregyházi Főiskola végül az önállóság mellett döntött.

Október elején Maruzsa Zoltán, az új felsőoktatási helyettes államtitkár egyeztetett a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola vezetőivel, információink szerint ő is megerősítette: az oktatási államtitkárság az integrációt „támogatja”. Jánosi Zoltán, a főiskola rektora az eduline-nak azt mondta, a két intézmény jövőjéről a Magyar Rektori Konferencia keddi és szerdai - épp a Debreceni Egyetemen tartandó - ülésén születhet döntés, amiről „összdolgozói értekezleten” kapnak részletes tájékoztatást az oktatók. Hozzátette: a helyettes államtitkár arról tájékoztatta őket, hogy a kormány még dolgozik az intézményi integrációkat előkészítő jogszabályokon.

Évről évre kevesebben jelentkeznek

A Nyíregyházi Főiskola tárgyalási pozícióját rontja, hogy az utóbbi években drasztikusan csökkent a jelentkezők száma. Bár az államilag finanszírozott keretszámok 2012-es vágása az intézményt jelentősen nem érintette (a 2011-es 1458 helyett 1423 állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg), a felvett hallgatók száma 38 százalékkal esett vissza.

Míg a 2010/2011-es tanévre 2347 elsőévest vettek fel, a 2011/2012-es tanévben 2128 új hallgató kezdte meg tanulmányait a főiskolán, idén pedig már csak 1311-en. A jelentkezők számának csökkenése egyébként 2005 óta tart, de a mélypontot idén érte el: az egy évvel korábbihoz képest 1700-zal kevesebben jelölték meg a főiskolát a felvételi lapon.

Jánosi Zoltán rektor a visszaesést egy nyári interjúban azzal indokolta: a fiatalok „óriási elvándorlása” zajlik, jellemzően a rossz szociális háttérrel rendelkező felvételizők azok, akik a Nyírségben maradnak, és diplomát is helyben szereznének.

Jelentős tartozással küszködnek

Nem véletlen, hogy a Nyíregyházi Főiskola intézményfejlesztési tervében a leszakadó, hátrányos helyzetű térség speciális igényeivel érvelt az önállóság mellett: elsősorban az agrár- és a műszaki kart fejlesztenék, a főiskola anyagi problémáit pedig „összehúzódással” oldanák meg.

Hallgatók a Debreceni Egyetem Kassai úti campusán. Összeolvadás vár a két intézményre?
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Az intézmény április végén azzal került a címlapokra, hogy kiderült: nem tudnak megbirkózni a többmilliárd forintos PPP-beruházások során felhalmozott tartozásokkal, ráadásul a csökkenő hallgatói létszám miatt a beruházások egy része kihasználatlan. A 8000 hallgató befogadására alkalmas – egyébként nívódíjas – campus több épületét bérbe adnák.

Mi megy, mi marad?

Arról még egyeztetések folynak, hogy milyen szakok maradnának meg a főiskolán – az már most valószínűsíthető, hogy az intézmény vezetői ragaszkodnak majd a pedagógusképzéshez, valamint a műszaki és a mezőgazdasági kar szakjaihoz. Bár ilyen képzéseket a Debreceni Egyetem is indít, a rektor szerint az lenne a jó megoldás, ha ezek, „a térség számára létfontosságú szakok” helyben is elérhetőek lennének.

Kérdés ugyanakkor, hogy mi lesz a bölcsészettudományi, a gazdaság- és a társadalomtudományi kar, illetve az ott indított alapszakok és felsőfokú – új nevén felsőoktatási - szakképzések sorsa. A Debreceni Egyetem alighanem nehéz versenytárs lesz: az intézmény tizenöt kara az összes képzési területet lefedi.

Hozzászólások

145 újonnan engedélyezett tankönyv kerül a kínálatba, augusztus végétől rendelhetnek belőlük az iskolák

Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat. Az intézményeknek az áprilisi rendeléseiket sem kell módosítaniuk: az újonnan engedélyezett kiadványokat augusztus 24. és szeptember 15. között, pótrendelésben kérhetik – közölte Lannert Judit egy Facebook-bejegyzésben.