Megszűnhet a Nyíregyházi Főiskola önállósága - az eduline információi szerint az oktatási államtitkárság ismét egyértelművé tette, hosszú távon csak akkor úgy lehet finanszírozni az intézményt, ha összeolvad a Debreceni Egyetemmel.
Nem elégedett a Nyíregyházi Főiskola intézményfejlesztési tervével az oktatási államtitkárság – bár a június végén benyújtott, a következő négy évre vonatkozó oktatási-fejlesztési terveket összefoglaló dokumentumot hivatalosan még nem értékelte az erőforrás-minisztérium, úgy tudjuk, a tárcánál továbbra is elkerülhetetlennek tartják a főiskola és a Debreceni Egyetem integrációját.
Májusban Kis Norbert, az azóta leköszönt felsőoktatási helyettes államtitkár járt Nyíregyházán, ahol egyértelművé tette: a PPP-beruházások során jelentős tartozást felhalmozott főiskola finanszírozását hosszú távon csak az biztosítaná, ha a Debreceni Egyetembe olvadna, és karként vagy kihelyezett oktatási központként működne tovább. Bár a két intézmény vezetői tavasszal egyeztettek az integráció lehetőségeiről, a Nyíregyházi Főiskola végül az önállóság mellett döntött.
Október elején Maruzsa Zoltán, az új felsőoktatási helyettes államtitkár egyeztetett a Debreceni Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola vezetőivel, információink szerint ő is megerősítette: az oktatási államtitkárság az integrációt „támogatja”. Jánosi Zoltán, a főiskola rektora az eduline-nak azt mondta, a két intézmény jövőjéről a Magyar Rektori Konferencia keddi és szerdai - épp a Debreceni Egyetemen tartandó - ülésén születhet döntés, amiről „összdolgozói értekezleten” kapnak részletes tájékoztatást az oktatók. Hozzátette: a helyettes államtitkár arról tájékoztatta őket, hogy a kormány még dolgozik az intézményi integrációkat előkészítő jogszabályokon.
Évről évre kevesebben jelentkeznek
A Nyíregyházi Főiskola tárgyalási pozícióját rontja, hogy az utóbbi években drasztikusan csökkent a jelentkezők száma. Bár az államilag finanszírozott keretszámok 2012-es vágása az intézményt jelentősen nem érintette (a 2011-es 1458 helyett 1423 állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg), a felvett hallgatók száma 38 százalékkal esett vissza.
Míg a 2010/2011-es tanévre 2347 elsőévest vettek fel, a 2011/2012-es tanévben 2128 új hallgató kezdte meg tanulmányait a főiskolán, idén pedig már csak 1311-en. A jelentkezők számának csökkenése egyébként 2005 óta tart, de a mélypontot idén érte el: az egy évvel korábbihoz képest 1700-zal kevesebben jelölték meg a főiskolát a felvételi lapon.
Jánosi Zoltán rektor a visszaesést egy nyári interjúban azzal indokolta: a fiatalok „óriási elvándorlása” zajlik, jellemzően a rossz szociális háttérrel rendelkező felvételizők azok, akik a Nyírségben maradnak, és diplomát is helyben szereznének.
Jelentős tartozással küszködnek
Nem véletlen, hogy a Nyíregyházi Főiskola intézményfejlesztési tervében a leszakadó, hátrányos helyzetű térség speciális igényeivel érvelt az önállóság mellett: elsősorban az agrár- és a műszaki kart fejlesztenék, a főiskola anyagi problémáit pedig „összehúzódással” oldanák meg.
Az intézmény április végén azzal került a címlapokra, hogy kiderült: nem tudnak megbirkózni a többmilliárd forintos PPP-beruházások során felhalmozott tartozásokkal, ráadásul a csökkenő hallgatói létszám miatt a beruházások egy része kihasználatlan. A 8000 hallgató befogadására alkalmas – egyébként nívódíjas – campus több épületét bérbe adnák.
Mi megy, mi marad?
Arról még egyeztetések folynak, hogy milyen szakok maradnának meg a főiskolán – az már most valószínűsíthető, hogy az intézmény vezetői ragaszkodnak majd a pedagógusképzéshez, valamint a műszaki és a mezőgazdasági kar szakjaihoz. Bár ilyen képzéseket a Debreceni Egyetem is indít, a rektor szerint az lenne a jó megoldás, ha ezek, „a térség számára létfontosságú szakok” helyben is elérhetőek lennének.
Kérdés ugyanakkor, hogy mi lesz a bölcsészettudományi, a gazdaság- és a társadalomtudományi kar, illetve az ott indított alapszakok és felsőfokú – új nevén felsőoktatási - szakképzések sorsa. A Debreceni Egyetem alighanem nehéz versenytárs lesz: az intézmény tizenöt kara az összes képzési területet lefedi.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
