A vidékfejlesztési tárca részéről fel sem merülhetett a felsőfokú végzettség hiánya Veress Balázs, az Aggteleki...
A vidékfejlesztési tárca részéről fel sem merülhetett a felsőfokú végzettség hiánya Veress Balázs, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója kinevezésekor, mert jogviszonya keretén belül, áthelyezéssel, kinevezésének módosításával lett vezető - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az MTI érdeklődésére csütörtökön.
A Blikk csütörtökön azt írta: a nemzeti park igazgatója úgy szerzett szakmérnöki szakosított oklevelet a Pannon Egyetem Georgikon Karán 2002-ben, hogy az alapdiplomáját egy államilag el nem ismert egyetemen, a Miskolci Bölcsész Egyesületnél (MBE) szerezte. Ez a lap által megkérdezett szakértő szerint szabálytalan, így a diploma érvénytelen. Veress Balázs 2010-es kinevezésekor ezzel a VM-nek tisztában kellett lennie, mivel az igazgatói poszt feltétele a szakirányú felsőfokú végzettség - írták.
A tárca az MTI megkeresésére közölte, hogy Veress Balázst 2003-ban nevezték ki az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőségre (ÉMKF) ügyintézőnek. 2010-ben ezen jogviszonya keretén belül, áthelyezéssel, kinevezésének módosításával lett az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója.
Közölték, a kinevezés előkészítésekor a minisztérium részéről fel sem merülhetett, hogy nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ugyanis az ÉMKF-nél történt ügyintézői kinevezésekor a vonatkozó jogszabályok szerint I-es besorolású ügyintézői kinevezést csak felsőfokú végzettséggel rendelkező kaphatott, és a tárca vélelmezte, hogy a jogszabálynak megfelelően, az ügyintézői kinevezéskor a felügyelőség ezt megvizsgálta.
A Veress Balázs által bemutatott, végzettséget igazoló dokumentumok szerint további egyetemi szintű okleveles végzettséget is szerzett, amelynek alapja az MBE által kiállított oklevele volt, amit az egyetem által kiállított "egyetemi szakosító oklevél" is tartalmaz. Fel sem merülhetett tehát a felsőfokú végzettség hiánya - olvasható a közleményben.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
