Megszólalt a minisztérium a parkigazgató diplomája ügyében

A vidékfejlesztési tárca részéről fel sem merülhetett a felsőfokú végzettség hiánya Veress Balázs, az Aggteleki...

  • MTI
MTI / Vajda János

A vidékfejlesztési tárca részéről fel sem merülhetett a felsőfokú végzettség hiánya Veress Balázs, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója kinevezésekor, mert jogviszonya keretén belül, áthelyezéssel, kinevezésének módosításával lett vezető - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) az MTI érdeklődésére csütörtökön.

A Blikk csütörtökön azt írta: a nemzeti park igazgatója úgy szerzett szakmérnöki szakosított oklevelet a Pannon Egyetem Georgikon Karán 2002-ben, hogy az alapdiplomáját egy államilag el nem ismert egyetemen, a Miskolci Bölcsész Egyesületnél (MBE) szerezte. Ez a lap által megkérdezett szakértő szerint szabálytalan, így a diploma érvénytelen. Veress Balázs 2010-es kinevezésekor ezzel a VM-nek tisztában kellett lennie, mivel az igazgatói poszt feltétele a szakirányú felsőfokú végzettség - írták.

A tárca az MTI megkeresésére közölte, hogy Veress Balázst 2003-ban nevezték ki az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőségre (ÉMKF) ügyintézőnek. 2010-ben ezen jogviszonya keretén belül, áthelyezéssel, kinevezésének módosításával lett az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója.

Közölték, a kinevezés előkészítésekor a minisztérium részéről fel sem merülhetett, hogy nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ugyanis az ÉMKF-nél történt ügyintézői kinevezésekor a vonatkozó jogszabályok szerint I-es besorolású ügyintézői kinevezést csak felsőfokú végzettséggel rendelkező kaphatott, és a tárca vélelmezte, hogy a jogszabálynak megfelelően, az ügyintézői kinevezéskor a felügyelőség ezt megvizsgálta.

A Veress Balázs által bemutatott, végzettséget igazoló dokumentumok szerint további egyetemi szintű okleveles végzettséget is szerzett, amelynek alapja az MBE által kiállított oklevele volt, amit az egyetem által kiállított "egyetemi szakosító oklevél" is tartalmaz. Fel sem merülhetett tehát a felsőfokú végzettség hiánya - olvasható a közleményben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.