Megszavazta az új hallgatói szerződéseket az oktatási bizottság

Az Országgyűlés oktatási bizottsága igent mondott hétfői ülésén a nemzeti felsőoktatási törvény módosítására, amely a...

  • MTI
Túry Gergely

Az Országgyűlés oktatási bizottsága igent mondott hétfői ülésén a nemzeti felsőoktatási törvény módosítására, amely a hallgatói szerződéssel összefüggő passzusokat tartalmazza. A képviselők a javaslat általános vitára való alkalmasságát 16 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal támogatták, nemmel voksolt Osztolykán Ágnes LMP-hez tartózó független képviselő és tartózkodott a szocialista Hiller István. 

Klinghammer István felsőoktatási államtitkár a törvényjavaslatot ismertetve felidézte, hogy a Felsőoktatási Kerekasztal az elmúlt hetekben áttekintette a hallgatói szerződéssel összefüggő kritikai észrevételeket, kidolgozták a módosításokat, és a kerekasztal egyhangúlag döntött a változtatásokról.

Kifejtette: a módosítás az állami ösztöndíj megváltoztatott feltételeit tartalmazza, és a cél az volt, hogy a hallgatók és társadalom számára egyaránt elfogadható megoldás szülessen. A javaslat világossá teszi, hogy az állami ösztöndíj nem a hallgatók végzés utáni mobilitásának gátlására irányul - szögezte le.

Az állam az összfinanszírozást közvetlenül a felvételi követelményeknek megfelelő hallgatóknak adja, akik abba az intézménybe "viszik", amelyik a számukra leginkább megfelelő képzési programot kínálja - mutatott rá. Célként jelölte meg a minőségelvű felsőoktatási rendszer kialakítását.

A felsőoktatási államtitkár azt mondta: a hallgatói szerződések kritikai észrevételeinek egy része félreértésen alapult, ugyanakkor egy másik része arra hívta fel a figyelmet, hogy szükséges az eredetileg bevezetett feltételeket módosítani. 

Kivettek minden olyan megfogalmazást, amely büntető, szankcionáló jellegűnek hatott és elrettentette a fiatalokat  - emelte ki Klinghammer István, hozzátéve: a munkavégzés időminimumát a felére csökkentették. Így végzés után 20 éven belül annyi időt kell itthon tölteniük az állami ösztöndíjban részesülő hallgatóknak munkavégzéssel, amennyi időn keresztül állami ösztöndíjban részesültek. Ez három-öt, illetve az orvosoknál hat év, ami nem jelent vállalhatatlan feltételt - hangsúlyozta.

Az államtitkár szerint a módosítás segíti a jövendő magyar értelmiség képzését, és senkit nem köt meg. Ez a változtatás azt jelenti, hogy a hallgatók nagy része előtt megnyílik a lehetőség, hogy tanulmányaikat nem kell majd fizetniük - fogalmazott Klinghammer István.

A fideszes Pósán László azt mondta, örül, hogy teljes egyetértéssel sikerült a kerekasztalon a módosításokat elfogadni. Arra volt kíváncsi, az állami részösztöndíj megfogalmazás miért szerepel még a javaslatban. Klinghammer István közlése szerint erre a kerekasztalon nem tértek ki, ez lehetőségként továbbra is fennáll majd a hallgatók előtt, és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) - emlékei szerint - nem tiltakozott ennek a pontnak a szerepeltetése ellen.

Dúró Dóra (Jobbik) szintén elismerését fejezte ki, hogy ilyen széles körű egyeztetés eredményeként született meg a javaslat. Az alapelvekkel végig egyetértettek - jelezte.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.