Mégsem alakítják át a felsőoktatást?

Hiába fogadta el a Klinghammer István felsőoktatási államtitkár által előterjesztett felsőoktatási stratégiát a...

  • Eduline
A Felsőoktatási Kerekasztal áprilisi ülése: balról jobbra Parragh László, Mezey Barna, az MRK elnöke, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Klinghammer István
MTI / Kallos Bea

Hiába fogadta el a Klinghammer István felsőoktatási államtitkár által előterjesztett felsőoktatási stratégiát a Felsőoktatási Kerekasztal, a miniszterelnök mégsem szeretné módosítani a felsőoktatási törvényt - írja a Népszabadság névtelen forrásokra hivatkozva.

A felsőoktatási stratégiáról szeptember 20-án szavazott a kerekasztal, a dokumentumot egyedül a Parragh László vezette Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem támogatta, mivel hiányolták a "munkaerő-piaci igények megfogalmazását". A stratégia - amely alapján a Népszabadság információi szerint már a jogszabálymódosítási javaslatok is elkészültek - a felsőoktatási intézményeket négy kategóriába osztaná: nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, főiskolák, illetve közösségi főiskolák jönnének létre, ez utóbbiak profilja elsősorban az alacsonyabb minimumponthatárú felsőoktatási szakképzés lenne.

A stratégia alapján létrejönne az intézmények gazdálkodását felügyelő kancelláriarendszer, a rektorválasztás joga pedig visszakerülne az egyetemekhez.

A Népszabadság szerint azonban ezeket a változtatásokat Parragh és Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár igyekszik "megfúrni", és valószínűleg csak az ágazat költségvetéséről és az intézmények finanszírozásának rendeletéről szavazhat majd a parlament. A támogatást az állami ösztöndíjas hallgatók száma, illetve a tudományos teljesítmény alapján osztanák szét az egyetemek, főiskolák között: cikkünket itt olvashatjátok.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.