Mégsem alakítják át a felsőoktatást?

Hiába fogadta el a Klinghammer István felsőoktatási államtitkár által előterjesztett felsőoktatási stratégiát a...

  • Eduline
A Felsőoktatási Kerekasztal áprilisi ülése: balról jobbra Parragh László, Mezey Barna, az MRK elnöke, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Klinghammer István
MTI / Kallos Bea

Hiába fogadta el a Klinghammer István felsőoktatási államtitkár által előterjesztett felsőoktatási stratégiát a Felsőoktatási Kerekasztal, a miniszterelnök mégsem szeretné módosítani a felsőoktatási törvényt - írja a Népszabadság névtelen forrásokra hivatkozva.

A felsőoktatási stratégiáról szeptember 20-án szavazott a kerekasztal, a dokumentumot egyedül a Parragh László vezette Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem támogatta, mivel hiányolták a "munkaerő-piaci igények megfogalmazását". A stratégia - amely alapján a Népszabadság információi szerint már a jogszabálymódosítási javaslatok is elkészültek - a felsőoktatási intézményeket négy kategóriába osztaná: nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, főiskolák, illetve közösségi főiskolák jönnének létre, ez utóbbiak profilja elsősorban az alacsonyabb minimumponthatárú felsőoktatási szakképzés lenne.

A stratégia alapján létrejönne az intézmények gazdálkodását felügyelő kancelláriarendszer, a rektorválasztás joga pedig visszakerülne az egyetemekhez.

A Népszabadság szerint azonban ezeket a változtatásokat Parragh és Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár igyekszik "megfúrni", és valószínűleg csak az ágazat költségvetéséről és az intézmények finanszírozásának rendeletéről szavazhat majd a parlament. A támogatást az állami ösztöndíjas hallgatók száma, illetve a tudományos teljesítmény alapján osztanák szét az egyetemek, főiskolák között: cikkünket itt olvashatjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.