Hiába fogadta el a Klinghammer István felsőoktatási államtitkár által előterjesztett felsőoktatási stratégiát a...
Hiába fogadta el a Klinghammer István felsőoktatási államtitkár által előterjesztett felsőoktatási stratégiát a Felsőoktatási Kerekasztal, a miniszterelnök mégsem szeretné módosítani a felsőoktatási törvényt - írja a Népszabadság névtelen forrásokra hivatkozva.
A felsőoktatási stratégiáról szeptember 20-án szavazott a kerekasztal, a dokumentumot egyedül a Parragh László vezette Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem támogatta, mivel hiányolták a "munkaerő-piaci igények megfogalmazását". A stratégia - amely alapján a Népszabadság információi szerint már a jogszabálymódosítási javaslatok is elkészültek - a felsőoktatási intézményeket négy kategóriába osztaná: nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, főiskolák, illetve közösségi főiskolák jönnének létre, ez utóbbiak profilja elsősorban az alacsonyabb minimumponthatárú felsőoktatási szakképzés lenne.
A stratégia alapján létrejönne az intézmények gazdálkodását felügyelő kancelláriarendszer, a rektorválasztás joga pedig visszakerülne az egyetemekhez.
A Népszabadság szerint azonban ezeket a változtatásokat Parragh és Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár igyekszik "megfúrni", és valószínűleg csak az ágazat költségvetéséről és az intézmények finanszírozásának rendeletéről szavazhat majd a parlament. A támogatást az állami ösztöndíjas hallgatók száma, illetve a tudományos teljesítmény alapján osztanák szét az egyetemek, főiskolák között: cikkünket itt olvashatjátok.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
