Mégsem alakítják át a felsőoktatást?

Hiába fogadta el a Klinghammer István felsőoktatási államtitkár által előterjesztett felsőoktatási stratégiát a...

  • Eduline
A Felsőoktatási Kerekasztal áprilisi ülése: balról jobbra Parragh László, Mezey Barna, az MRK elnöke, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Klinghammer István
MTI / Kallos Bea

Hiába fogadta el a Klinghammer István felsőoktatási államtitkár által előterjesztett felsőoktatási stratégiát a Felsőoktatási Kerekasztal, a miniszterelnök mégsem szeretné módosítani a felsőoktatási törvényt - írja a Népszabadság névtelen forrásokra hivatkozva.

A felsőoktatási stratégiáról szeptember 20-án szavazott a kerekasztal, a dokumentumot egyedül a Parragh László vezette Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem támogatta, mivel hiányolták a "munkaerő-piaci igények megfogalmazását". A stratégia - amely alapján a Népszabadság információi szerint már a jogszabálymódosítási javaslatok is elkészültek - a felsőoktatási intézményeket négy kategóriába osztaná: nemzeti tudományegyetemek, egyetemek, főiskolák, illetve közösségi főiskolák jönnének létre, ez utóbbiak profilja elsősorban az alacsonyabb minimumponthatárú felsőoktatási szakképzés lenne.

A stratégia alapján létrejönne az intézmények gazdálkodását felügyelő kancelláriarendszer, a rektorválasztás joga pedig visszakerülne az egyetemekhez.

A Népszabadság szerint azonban ezeket a változtatásokat Parragh és Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár igyekszik "megfúrni", és valószínűleg csak az ágazat költségvetéséről és az intézmények finanszírozásának rendeletéről szavazhat majd a parlament. A támogatást az állami ösztöndíjas hallgatók száma, illetve a tudományos teljesítmény alapján osztanák szét az egyetemek, főiskolák között: cikkünket itt olvashatjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.