Európa több országában drasztikus forráskivonás sújtja a felsőoktatást, a kormányok így reagáltak a válságra – derül...
Európa több országában drasztikus forráskivonás sújtja a felsőoktatást, a kormányok így reagáltak a válságra – derül ki a Európai Egyetemek Szövetsége (EUA) 2011 nyarán közzétett ábrájából, amely azóta bejárta a közösségi oldalakat.
Írországban és Nagy-Britanniában tíz százalék fölötti elvonás történt az elmúlt években, de a lettországi, a görögországi és az olaszországi felsőoktatás is a megszorítások áldozatává vált. Spanyolország, Hollandia, Szlovákia, Litvánia, Észtország és Románia sincs sokkal jobb helyzetben, ezekben az országokban ugyanis öt és tíz százalék közötti forrásmegvonásról beszélhetünk.
A felsőoktatási intézmények többsége a hallgatókra hárítja a költségeket: így történik ez Nagy-Britanniában is, ahol idén szeptembertől háromszorosára emelkedik a tandíj maximális összege. Az országban 2009 óta folyamatosak a tiltakozások, az egyik legutóbbi akcióról itt olvashatsz bővebben.
Olaszországban 2013-ig összesen 20 százalékos forrásmegvonásra számíthatnak az intézmények: az Európai Egyetemek Szövetségének 2011-es tanulmánya szerint összesen 25 intézmény kerülhet komoly bajba az intézkedések miatt.
Görögországban összesen 30 százalékot vonnak el a felsőoktatásból, Lettországban pedig még ennél is drasztikusabb lépésre kényszerült a kormány: az IMF és a Világbank javaslatára 2009-ben 48, egy évvel később pedig további 18 százalékos költségmegvonást hajtott végre.
Nem meglepő, hogy Magyarország egyike annak a hat európai országnak, ahol a legtöbb megvonást hajtották végre az elmúlt években.
Az ábrán jól látható az ellenpélda is: Franciaországban tavaly 4,7 milliárd euró pluszt szavaztak meg a felsőoktatás finanszírozására, míg Németországban 2015-ig 800 millió eurós fejlesztést hajtanak végre. „Érdemes megfigyelni, mely országok azok, ahol belátták, hogy a válságból kivezető út a tudásba történő befektetésen át vezet, és melyek azok, ahol ezt még mindig nem ismerték fel” – olvasható a képaláírás a Hallgatói Hálózat Facebook-oldalán.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
