Európa több országában drasztikus forráskivonás sújtja a felsőoktatást, a kormányok így reagáltak a válságra – derül...
Európa több országában drasztikus forráskivonás sújtja a felsőoktatást, a kormányok így reagáltak a válságra – derül ki a Európai Egyetemek Szövetsége (EUA) 2011 nyarán közzétett ábrájából, amely azóta bejárta a közösségi oldalakat.
Írországban és Nagy-Britanniában tíz százalék fölötti elvonás történt az elmúlt években, de a lettországi, a görögországi és az olaszországi felsőoktatás is a megszorítások áldozatává vált. Spanyolország, Hollandia, Szlovákia, Litvánia, Észtország és Románia sincs sokkal jobb helyzetben, ezekben az országokban ugyanis öt és tíz százalék közötti forrásmegvonásról beszélhetünk.
A felsőoktatási intézmények többsége a hallgatókra hárítja a költségeket: így történik ez Nagy-Britanniában is, ahol idén szeptembertől háromszorosára emelkedik a tandíj maximális összege. Az országban 2009 óta folyamatosak a tiltakozások, az egyik legutóbbi akcióról itt olvashatsz bővebben.
Olaszországban 2013-ig összesen 20 százalékos forrásmegvonásra számíthatnak az intézmények: az Európai Egyetemek Szövetségének 2011-es tanulmánya szerint összesen 25 intézmény kerülhet komoly bajba az intézkedések miatt.
Görögországban összesen 30 százalékot vonnak el a felsőoktatásból, Lettországban pedig még ennél is drasztikusabb lépésre kényszerült a kormány: az IMF és a Világbank javaslatára 2009-ben 48, egy évvel később pedig további 18 százalékos költségmegvonást hajtott végre.
Nem meglepő, hogy Magyarország egyike annak a hat európai országnak, ahol a legtöbb megvonást hajtották végre az elmúlt években.
Az ábrán jól látható az ellenpélda is: Franciaországban tavaly 4,7 milliárd euró pluszt szavaztak meg a felsőoktatás finanszírozására, míg Németországban 2015-ig 800 millió eurós fejlesztést hajtanak végre. „Érdemes megfigyelni, mely országok azok, ahol belátták, hogy a válságból kivezető út a tudásba történő befektetésen át vezet, és melyek azok, ahol ezt még mindig nem ismerték fel” – olvasható a képaláírás a Hallgatói Hálózat Facebook-oldalán.
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
Egyre többen érdeklődnek a gyerekekkel kapcsolatos képzések iránt. A dajkaképzéseknél 164, a pedagógiai asszisztens képzéseknél pedig 105 százalékos növekedést mértek egyetlen év alatt.
Az egyeztetésen szóba került a pedagógusok értékelési rendszere, az SNI-s gyerekek ügye és az új NAT is. A Civil Közoktatási Platform szeptember 22-én első alkalommal egyeztetett Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkárral, a találkozó részleteiről a szervezet a Facebookon számolt be.
A hallgatók stresszforrásaira, anyagi helyzetére, mentális jóllétére és munkavállalására is rákérdeznek abban a kérdőívben, amely az új felsőoktatási stratégia kialakítását szolgálja. Arra is kíváncsiak, mennyire készíti fel az egyetem a diákokat a munkaerőpiacra.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Újabb mélypontra esett a születésszám Magyarországon, az aktuális termékenységi viszonyok fennmaradása mellett 1,29 gyerek jutna egy nőre. A KSH adataira Magyar Péter is reagált.
Bocsánatot kért Lannert Judit azoktól, akiket megbántott egy évekkel ezelőtti, még oktatáskutatóként tett megszólalásában használt focis hasonlatával. Lannert szerint a most terjedő, kiragadott részlet egyáltalán nem adja vissza eredeti mondandóját, ugyanakkor elismerte, hogy a hasonlat nem volt szerencsés.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
