Itt a feketelista: még Románia és Szlovákia is megelőzött minket

Európa több országában drasztikus forráskivonás sújtja a felsőoktatást, a kormányok így reagáltak a válságra – derül...

  • Eduline

Európa több országában drasztikus forráskivonás sújtja a felsőoktatást, a kormányok így reagáltak a válságra – derül ki a Európai Egyetemek Szövetsége (EUA) 2011 nyarán közzétett ábrájából, amely azóta bejárta a közösségi oldalakat.

Pirossal és narancssárgával jelölik az elvonások nagy veszteseit
Facebook

Írországban és Nagy-Britanniában tíz százalék fölötti elvonás történt az elmúlt években, de a lettországi, a görögországi és az olaszországi felsőoktatás is a megszorítások áldozatává vált. Spanyolország, Hollandia, Szlovákia, Litvánia, Észtország és Románia sincs sokkal jobb helyzetben, ezekben az országokban ugyanis öt és tíz százalék közötti forrásmegvonásról beszélhetünk.

A felsőoktatási intézmények többsége a hallgatókra hárítja a költségeket: így történik ez Nagy-Britanniában is, ahol idén szeptembertől háromszorosára emelkedik a tandíj maximális összege. Az országban 2009 óta folyamatosak a tiltakozások, az egyik legutóbbi akcióról itt olvashatsz bővebben.

Olaszországban 2013-ig összesen 20 százalékos forrásmegvonásra számíthatnak az intézmények: az Európai Egyetemek Szövetségének 2011-es tanulmánya szerint összesen 25 intézmény kerülhet komoly bajba az intézkedések miatt.

Az elvonások ellen tiltakoznak görög egyetemisták 2011 októberében
MTI/EPA/Alekszandrosz Vlahosz

Görögországban összesen 30 százalékot vonnak el a felsőoktatásból, Lettországban pedig még ennél is drasztikusabb lépésre kényszerült a kormány: az IMF és a Világbank javaslatára 2009-ben 48, egy évvel később pedig további 18 százalékos költségmegvonást hajtott végre.

Nem meglepő, hogy Magyarország egyike annak a hat európai országnak, ahol a legtöbb megvonást hajtották végre az elmúlt években.

Az ábrán jól látható az ellenpélda is: Franciaországban tavaly 4,7 milliárd euró pluszt szavaztak meg a felsőoktatás finanszírozására, míg Németországban 2015-ig 800 millió eurós fejlesztést hajtanak végre. „Érdemes megfigyelni, mely országok azok, ahol belátták, hogy a válságból kivezető út a tudásba történő befektetésen át vezet, és melyek azok, ahol ezt még mindig nem ismerték fel” – olvasható a képaláírás a Hallgatói Hálózat Facebook-oldalán.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.