Európa több országában drasztikus forráskivonás sújtja a felsőoktatást, a kormányok így reagáltak a válságra – derül...
Európa több országában drasztikus forráskivonás sújtja a felsőoktatást, a kormányok így reagáltak a válságra – derül ki a Európai Egyetemek Szövetsége (EUA) 2011 nyarán közzétett ábrájából, amely azóta bejárta a közösségi oldalakat.
Írországban és Nagy-Britanniában tíz százalék fölötti elvonás történt az elmúlt években, de a lettországi, a görögországi és az olaszországi felsőoktatás is a megszorítások áldozatává vált. Spanyolország, Hollandia, Szlovákia, Litvánia, Észtország és Románia sincs sokkal jobb helyzetben, ezekben az országokban ugyanis öt és tíz százalék közötti forrásmegvonásról beszélhetünk.
A felsőoktatási intézmények többsége a hallgatókra hárítja a költségeket: így történik ez Nagy-Britanniában is, ahol idén szeptembertől háromszorosára emelkedik a tandíj maximális összege. Az országban 2009 óta folyamatosak a tiltakozások, az egyik legutóbbi akcióról itt olvashatsz bővebben.
Olaszországban 2013-ig összesen 20 százalékos forrásmegvonásra számíthatnak az intézmények: az Európai Egyetemek Szövetségének 2011-es tanulmánya szerint összesen 25 intézmény kerülhet komoly bajba az intézkedések miatt.
Görögországban összesen 30 százalékot vonnak el a felsőoktatásból, Lettországban pedig még ennél is drasztikusabb lépésre kényszerült a kormány: az IMF és a Világbank javaslatára 2009-ben 48, egy évvel később pedig további 18 százalékos költségmegvonást hajtott végre.
Nem meglepő, hogy Magyarország egyike annak a hat európai országnak, ahol a legtöbb megvonást hajtották végre az elmúlt években.
Az ábrán jól látható az ellenpélda is: Franciaországban tavaly 4,7 milliárd euró pluszt szavaztak meg a felsőoktatás finanszírozására, míg Németországban 2015-ig 800 millió eurós fejlesztést hajtanak végre. „Érdemes megfigyelni, mely országok azok, ahol belátták, hogy a válságból kivezető út a tudásba történő befektetésen át vezet, és melyek azok, ahol ezt még mindig nem ismerték fel” – olvasható a képaláírás a Hallgatói Hálózat Facebook-oldalán.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Nem feltétlenül kell szeptemberben búcsút inteni a diákmunkának: egyre több cég egész évben foglalkoztat fiatalokat, ráadásul a klasszikus szezonális állások mellett egyre több szakmai és gyakornoki lehetőség közül lehet választani.
