Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Európa több országában drasztikus forráskivonás sújtja a felsőoktatást, a kormányok így reagáltak a válságra – derül...
Európa több országában drasztikus forráskivonás sújtja a felsőoktatást, a kormányok így reagáltak a válságra – derül ki a Európai Egyetemek Szövetsége (EUA) 2011 nyarán közzétett ábrájából, amely azóta bejárta a közösségi oldalakat.

Írországban és Nagy-Britanniában tíz százalék fölötti elvonás történt az elmúlt években, de a lettországi, a görögországi és az olaszországi felsőoktatás is a megszorítások áldozatává vált. Spanyolország, Hollandia, Szlovákia, Litvánia, Észtország és Románia sincs sokkal jobb helyzetben, ezekben az országokban ugyanis öt és tíz százalék közötti forrásmegvonásról beszélhetünk.
A felsőoktatási intézmények többsége a hallgatókra hárítja a költségeket: így történik ez Nagy-Britanniában is, ahol idén szeptembertől háromszorosára emelkedik a tandíj maximális összege. Az országban 2009 óta folyamatosak a tiltakozások, az egyik legutóbbi akcióról itt olvashatsz bővebben.
Olaszországban 2013-ig összesen 20 százalékos forrásmegvonásra számíthatnak az intézmények: az Európai Egyetemek Szövetségének 2011-es tanulmánya szerint összesen 25 intézmény kerülhet komoly bajba az intézkedések miatt.

Görögországban összesen 30 százalékot vonnak el a felsőoktatásból, Lettországban pedig még ennél is drasztikusabb lépésre kényszerült a kormány: az IMF és a Világbank javaslatára 2009-ben 48, egy évvel később pedig további 18 százalékos költségmegvonást hajtott végre.
Nem meglepő, hogy Magyarország egyike annak a hat európai országnak, ahol a legtöbb megvonást hajtották végre az elmúlt években.
Az ábrán jól látható az ellenpélda is: Franciaországban tavaly 4,7 milliárd euró pluszt szavaztak meg a felsőoktatás finanszírozására, míg Németországban 2015-ig 800 millió eurós fejlesztést hajtanak végre. „Érdemes megfigyelni, mely országok azok, ahol belátták, hogy a válságból kivezető út a tudásba történő befektetésen át vezet, és melyek azok, ahol ezt még mindig nem ismerték fel” – olvasható a képaláírás a Hallgatói Hálózat Facebook-oldalán.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.