Megkezdődött a nemzetvédelmi egyetem rektorának büntetőpere

A Fővárosi Bíróság márciusban első fokon négy év börtönre ítélte Szabó Jánost, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem...

  • MTI

A Fővárosi Bíróság márciusban első fokon négy év börtönre ítélte Szabó Jánost, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt rektorát hivatali befolyással üzérkedés és négyrendbeli rágalmazás miatt. Két vádlott-társa bűnsegédként szintén letöltendő szabadságvesztést, két, illetve két és fél évet kapott.

A vád szerint Szabó János - aki 2006-tól töltötte be a nemzetvédelmi egyetem rektori posztját - 2009-ben egy nemzetközi szállítmányozási cégtől próbált jogtalan előnyt kicsikarni oly módon, hogy valótlanul azt állította a cég magyarországi és nemzetközi vezetőinek: a vállalat egyes dolgozói fegyvert és drogot csempésztek. Ő azonban el tudja intézni - mondta -, hogy a cég kimaradjon a nyomozásból és a várható médiabotrányból, így nem sározzák be a cég nevét, megőrizheti üzleti jó hírét.

Cserébe a rektor azt kérte, hogy távolítsák el a cég négy magyarországi dolgozóját, illetve bontsanak szerződést az aktuális őrző-védő partnerrel, és helyettük egy általa megjelölt biztonsági céget alkalmazzanak.

Szabó János olyan információkkal próbálta megtéveszteni a nemzetközi cég vezetőit, hogy titkosszolgálati emberek a céggel összefüggésben állítólag arról beszélgettek: fél mázsa kokain eltűnése miatt két spanyol férfi jön Magyarországra, és leszámolásra készül.

A rektort tavaly februárban kommandósok fogták el a munkahelyén, és négy hónapot előzetes letartóztatásban töltött. Szabó egyik vádlott-társa a nemzetközi cég magyarországi középvezetője volt, és négy kollégája eltávolítását szorgalmazta a rektoron keresztül, a harmadrendű vádlottnak pedig az érdekeltségi körébe tartozott az a biztonsági vállalkozás, amelyet a vádlottak megpróbáltak bejuttatni a nemzetközi céghez. A harmadrendű vádlott már többször állt bíróság  előtt, és börtönben is ült.

Az eljárás során korábban mindhárom vádlott tagadta bűnösségét, védőik felmentést kértek, hatósági provokációról, koholt bizonyítékokról, megalapozatlan vádakról beszéltek.

A szerdai perbeszédében Szabó védője mintegy négy órán keresztül arról beszélt, hogy nincs adat semmilyen bűncselekményre, az ügyfelét becsapták, és vele szemben sem a hivatali befolyással üzérkedés, sem rágalmazás nem állapítható meg. 

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felmentésük érdekében mind a három vádlott és védőik is fellebbezést jelentettek be. Az első- és másodrendű vádlottak védői a tényállást is támadják annak iratellenessége miatt, továbbá Szabó ügyvédje eljárási szabálysértésekre is hivatkozott.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.