A Fővárosi Bíróság márciusban első fokon négy év börtönre ítélte Szabó Jánost, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt rektorát hivatali befolyással üzérkedés és négyrendbeli rágalmazás miatt. Két vádlott-társa bűnsegédként szintén letöltendő szabadságvesztést, két, illetve két és fél évet kapott.

A vád szerint Szabó János - aki 2006-tól töltötte be a nemzetvédelmi egyetem rektori posztját - 2009-ben egy nemzetközi szállítmányozási cégtől próbált jogtalan előnyt kicsikarni oly módon, hogy valótlanul azt állította a cég magyarországi és nemzetközi vezetőinek: a vállalat egyes dolgozói fegyvert és drogot csempésztek. Ő azonban el tudja intézni - mondta -, hogy a cég kimaradjon a nyomozásból és a várható médiabotrányból, így nem sározzák be a cég nevét, megőrizheti üzleti jó hírét.

Cserébe a rektor azt kérte, hogy távolítsák el a cég négy magyarországi dolgozóját, illetve bontsanak szerződést az aktuális őrző-védő partnerrel, és helyettük egy általa megjelölt biztonsági céget alkalmazzanak.

Szabó János olyan információkkal próbálta megtéveszteni a nemzetközi cég vezetőit, hogy titkosszolgálati emberek a céggel összefüggésben állítólag arról beszélgettek: fél mázsa kokain eltűnése miatt két spanyol férfi jön Magyarországra, és leszámolásra készül.

A rektort tavaly februárban kommandósok fogták el a munkahelyén, és négy hónapot előzetes letartóztatásban töltött. Szabó egyik vádlott-társa a nemzetközi cég magyarországi középvezetője volt, és négy kollégája eltávolítását szorgalmazta a rektoron keresztül, a harmadrendű vádlottnak pedig az érdekeltségi körébe tartozott az a biztonsági vállalkozás, amelyet a vádlottak megpróbáltak bejuttatni a nemzetközi céghez. A harmadrendű vádlott már többször állt bíróság  előtt, és börtönben is ült.

Az eljárás során korábban mindhárom vádlott tagadta bűnösségét, védőik felmentést kértek, hatósági provokációról, koholt bizonyítékokról, megalapozatlan vádakról beszéltek.

A szerdai perbeszédében Szabó védője mintegy négy órán keresztül arról beszélt, hogy nincs adat semmilyen bűncselekményre, az ügyfelét becsapták, és vele szemben sem a hivatali befolyással üzérkedés, sem rágalmazás nem állapítható meg. 

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felmentésük érdekében mind a három vádlott és védőik is fellebbezést jelentettek be. Az első- és másodrendű vádlottak védői a tényállást is támadják annak iratellenessége miatt, továbbá Szabó ügyvédje eljárási szabálysértésekre is hivatkozott.