Pályázatot hirdet a Miskolci Egyetem rektori posztjára a nemzeti felsőoktatásról és a közalkalmazottak jogállásáról...
Pályázatot hirdet a Miskolci Egyetem rektori posztjára a nemzeti felsőoktatásról és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján az emberi erőforrások minisztere, a pályázati kiírás pénteken jelent meg - tájékoztatta az egyetem az MTI-t.
A június 17-éig beérkező pályázatokat elsőként a Miskolci Egyetem Szenátusa véleményezi, majd a felállított rangsort továbbítja Balog Zoltán miniszternek, aki felterjeszti javaslatát a köztársasági elnökhöz - közölték. A pályázat elbírálásának határideje július 31., az új rektor pedig augusztus 15-től lép hivatalába.
A Miskolci Egyetem élére a felsőoktatási törvény értelmében kell új rektort választani, június 30-án ugyanis megszűnik a hatvanöt éves koron túlnyúló magasabb vezetői megbízás. Az intézmény jelenlegi rektora, Patkó Gyula már betöltötte hatvanötödik életévét.
Idén ez a második pályázati kiírás. Korábban a rektori tisztségre az egyetem három kari vezetője, professzora nyújtott be pályázatot. Akkor a Miskolci Egyetem szenátusa a pályázatok alapján Illés Bélának 21, Palotás Árpád Bencének 8, Barkai Lászlónak pedig 7 szavazatot adott. Az emberi erőforrások minisztere azonban úgy döntött, hogy újra pályáztatja a rektori posztot.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
