Megint odavágott az egyetemi rektoroknak az oktatási államtitkárság

Alapvető célkitűzés a felsőoktatás minőségének, versenyképességének megerősítése, „ahol ez még megvan”.

  • Eduline

Alapvető célkitűzés a felsőoktatás minőségének, versenyképességének megerősítése, „ahol ez még megvan”. Ahol pedig az utóbbi években egy középre igazodó, nivellálódási folyamat kezdődött – korábban kiváló főiskolák „átküzdötték magukat” gyenge, közepes egyetemekké, ugyanakkor „csúcsegyetemeink sem feltétlenül a nemzetközi versenyben próbálták magukat megerősíteni” – mondta Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács (NFFT) csütörtöki ülésén.

Ez utóbbi kijelentéssel a helyettes államtitkár több intézményt hozott kellemetlen helyzetbe: az egykori Budapesti Műszaki Főiskola például a 2010/2011-es tanév óta működik Óbudai Egyetemként, a győri Széchenyi István Egyetem 2002-ben kapta meg az egyetemi címet. Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején pedig több egykori főiskola integrálódott valamelyik meglévő egyetembe. Az egyetemi-főiskolai rendszer átalakulásáról szóló cikkünket itt olvashatjátok el.

Egyetemi vezetők már többször panaszkodtak arról, hogy az oktatási államtitkárság rosszabbnak állítja be a magyar felsőoktatást, mint amilyen. Legutóbb Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora nevezte ezt a felsőoktatási tervek leggyengébb pontjának – összefoglalónkat itt olvashatod el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.