Alapvető célkitűzés a felsőoktatás minőségének, versenyképességének megerősítése, „ahol ez még megvan”.
Alapvető célkitűzés a felsőoktatás minőségének, versenyképességének megerősítése, „ahol ez még megvan”. Ahol pedig az utóbbi években egy középre igazodó, nivellálódási folyamat kezdődött – korábban kiváló főiskolák „átküzdötték magukat” gyenge, közepes egyetemekké, ugyanakkor „csúcsegyetemeink sem feltétlenül a nemzetközi versenyben próbálták magukat megerősíteni” – mondta Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács (NFFT) csütörtöki ülésén.
Ez utóbbi kijelentéssel a helyettes államtitkár több intézményt hozott kellemetlen helyzetbe: az egykori Budapesti Műszaki Főiskola például a 2010/2011-es tanév óta működik Óbudai Egyetemként, a győri Széchenyi István Egyetem 2002-ben kapta meg az egyetemi címet. Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején pedig több egykori főiskola integrálódott valamelyik meglévő egyetembe. Az egyetemi-főiskolai rendszer átalakulásáról szóló cikkünket itt olvashatjátok el.
Egyetemi vezetők már többször panaszkodtak arról, hogy az oktatási államtitkárság rosszabbnak állítja be a magyar felsőoktatást, mint amilyen. Legutóbb Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora nevezte ezt a felsőoktatási tervek leggyengébb pontjának – összefoglalónkat itt olvashatod el.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
