Alapvető célkitűzés a felsőoktatás minőségének, versenyképességének megerősítése, „ahol ez még megvan”.
Alapvető célkitűzés a felsőoktatás minőségének, versenyképességének megerősítése, „ahol ez még megvan”. Ahol pedig az utóbbi években egy középre igazodó, nivellálódási folyamat kezdődött – korábban kiváló főiskolák „átküzdötték magukat” gyenge, közepes egyetemekké, ugyanakkor „csúcsegyetemeink sem feltétlenül a nemzetközi versenyben próbálták magukat megerősíteni” – mondta Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács (NFFT) csütörtöki ülésén.
Ez utóbbi kijelentéssel a helyettes államtitkár több intézményt hozott kellemetlen helyzetbe: az egykori Budapesti Műszaki Főiskola például a 2010/2011-es tanév óta működik Óbudai Egyetemként, a győri Széchenyi István Egyetem 2002-ben kapta meg az egyetemi címet. Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején pedig több egykori főiskola integrálódott valamelyik meglévő egyetembe. Az egyetemi-főiskolai rendszer átalakulásáról szóló cikkünket itt olvashatjátok el.
Egyetemi vezetők már többször panaszkodtak arról, hogy az oktatási államtitkárság rosszabbnak állítja be a magyar felsőoktatást, mint amilyen. Legutóbb Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora nevezte ezt a felsőoktatási tervek leggyengébb pontjának – összefoglalónkat itt olvashatod el.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
