Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Alapvető célkitűzés a felsőoktatás minőségének, versenyképességének megerősítése, „ahol ez még megvan”. Ahol pedig az utóbbi években egy középre igazodó, nivellálódási folyamat kezdődött – korábban kiváló főiskolák „átküzdötték magukat” gyenge, közepes egyetemekké, ugyanakkor „csúcsegyetemeink sem feltétlenül a nemzetközi versenyben próbálták magukat megerősíteni” – mondta Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács (NFFT) csütörtöki ülésén.
Ez utóbbi kijelentéssel a helyettes államtitkár több intézményt hozott kellemetlen helyzetbe: az egykori Budapesti Műszaki Főiskola például a 2010/2011-es tanév óta működik Óbudai Egyetemként, a győri Széchenyi István Egyetem 2002-ben kapta meg az egyetemi címet. Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején pedig több egykori főiskola integrálódott valamelyik meglévő egyetembe. Az egyetemi-főiskolai rendszer átalakulásáról szóló cikkünket itt olvashatjátok el.
Egyetemi vezetők már többször panaszkodtak arról, hogy az oktatási államtitkárság rosszabbnak állítja be a magyar felsőoktatást, mint amilyen. Legutóbb Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora nevezte ezt a felsőoktatási tervek leggyengébb pontjának – összefoglalónkat itt olvashatod el.
