Megfér-e egymás mellett a Testnevelési Egyetem és a MÁV?

Annyire kedvezni akartak a TE-nek, hogy még a Déli pályaudvar elbontása is felmerült.

  • Eduline
Stiller Ákos

Ahogy korábban beszámoltunk róla, több mint 40 milliárd forintos kerettel bővitik és fejlesztik a Mocsai Lajos által vezetett Testnevelési Egyetemet - ehhez csak a kormány másik kivételezett egyeteme, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre fordított források mérhetők.

Brutális összegből fejlesztik Mocsai Lajos egyetemét

A Testnevelési Egyetembe több mint 44 milliárd forintot csatornáz be a kormány, melyből számos sportlétesítmény és oktatási részleg is épül. Rengeteg pénzt különítettek el a TE campusának bővítésére és fejlesztésére: tavaly már döntött a kormány 36,8 milliárd forint biztosításáról, amivel felvásárolhattak számos területet az intézmény Csörsz és Alkotás utcai terjeszkedéséhez, ezt ugyan hatályon kívül helyezték, ám egy friss döntés értelmében már emelt összeget, 44,3 millárd forintot fordítanak az építkezésekre és fejlesztésekre - derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyből.

Az egyetem számos új sportlétesítményt kap, ennek ára, hogy kiszorul a Csörsz-Alkotás utcák találkozásánál a Sportkórház, valamint a tervek szerint a MÁV is jelentős területeket adhat az építkezéshez. Ennek részeként kap új sportcsarnokot is a TE, mely tavaly váratlanul, az éjszaka közepén égett le, épp használaton kívül.

Az eredeti koncepciók arról szóltak, hogy a bővítés miatt a MÁV-hoz tartozó Déli pályaudvar is bontásra lesz ítélve, funkcióit Kelenföldre csoportosították volna át. Pénteken viszont azt írj a vs.hu Gyetvai Árpád, a TE fejlesztésével is foglalkozó miniszteri biztos válasza alapján, hogy a TE is kap területet, de az utasok is vonatozhatnak.

Egyelőre nincs kőbe vésve a terv, a várható kivitelezés 2018-2022 közöt történik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.