"Megdöbbentünk" - újabb gimnázium tantestülete tiltakozik a lex CEU ellen

A Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium több mint hatvan dolgozója a felsőoktatási törvény CEU-t ellehetetlenítő módosítása ellen.

  • Eduline
Reviczky Zsolt

"Mi, a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium alulírott dolgozói megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a parlament által 2017. április 4-én, gyorsított eljárásban elfogadott - a CEU működését ellehetetlenítő - törvénymódosítást aláírta Áder János köztársasági elnök" - írják közleményükben.

Hozzáteszik: meggyőződésük, hogy "az általunk választott képviselők nem fogadhatnak el olyan törvényt, amely egyetemek bezárásához, az egyetemi autonómiának, a gondolkodás szabadságának felszámolásához, fiataljaink továbbtanulási lehetőségeinek beszűküléséhez vezet. Meggyőződésünk, hogy az oktatás egyik szintje sem válhat politikai játszmák eszközévé".

"Tanítványaink és országunk jövője miatti felelősségérzetünk azt diktálja, hogy tiltakozzunk a törvénymódosítás ellen, és követeljük annak azonnali visszavonását" - írják. Arra kérik pedagóguskollégáikat, hogy csatlakozzanak a tiltakozáshoz.

Nem az Illyés az egyetlen gimnázium, amelynek tantestülete tiltakozik a lex CEU ellen, korábban az Apáczai, a Kölcsey és a Fazekas tanárai is kiálltak a Közép-európai Egyetem mellett.

Üzent a kormánynak a CEU: nem vádaskodni, hanem tárgyalni kellene

A Central European University (CEU) a tárgyalások megkezdésére szólította fel a kormányt közleményében. Mint írták, a felsőoktatáshoz értő szakértők bevonásával folytatott párbeszédre van szükség. Az intézmény rámutatott: a felsőoktatási törvényjavaslat első megjelenése óta mindvégig azt kérték a kormánytól, kezdjen jóhiszemű párbeszédet, amelynek célja az lenne, hogy mindkét fél részére elfogadható megoldást találjanak, amely lehetővé teszi a munka folytatását Magyarországon.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.