A Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium több mint hatvan dolgozója a felsőoktatási törvény CEU-t ellehetetlenítő módosítása ellen.
"Mi, a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium alulírott dolgozói megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a parlament által 2017. április 4-én, gyorsított eljárásban elfogadott - a CEU működését ellehetetlenítő - törvénymódosítást aláírta Áder János köztársasági elnök" - írják közleményükben.
Hozzáteszik: meggyőződésük, hogy "az általunk választott képviselők nem fogadhatnak el olyan törvényt, amely egyetemek bezárásához, az egyetemi autonómiának, a gondolkodás szabadságának felszámolásához, fiataljaink továbbtanulási lehetőségeinek beszűküléséhez vezet. Meggyőződésünk, hogy az oktatás egyik szintje sem válhat politikai játszmák eszközévé".
"Tanítványaink és országunk jövője miatti felelősségérzetünk azt diktálja, hogy tiltakozzunk a törvénymódosítás ellen, és követeljük annak azonnali visszavonását" - írják. Arra kérik pedagóguskollégáikat, hogy csatlakozzanak a tiltakozáshoz.
Nem az Illyés az egyetlen gimnázium, amelynek tantestülete tiltakozik a lex CEU ellen, korábban az Apáczai, a Kölcsey és a Fazekas tanárai is kiálltak a Közép-európai Egyetem mellett.
Üzent a kormánynak a CEU: nem vádaskodni, hanem tárgyalni kellene
A Central European University (CEU) a tárgyalások megkezdésére szólította fel a kormányt közleményében. Mint írták, a felsőoktatáshoz értő szakértők bevonásával folytatott párbeszédre van szükség. Az intézmény rámutatott: a felsőoktatási törvényjavaslat első megjelenése óta mindvégig azt kérték a kormánytól, kezdjen jóhiszemű párbeszédet, amelynek célja az lenne, hogy mindkét fél részére elfogadható megoldást találjanak, amely lehetővé teszi a munka folytatását Magyarországon.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
