Még több brazil hallgató érkezhet a magyar egyetemekre

Folytatódik jövőre is a brazil felsőoktatási ösztöndíjprogram Magyarországon, a vendéghallgatók száma a második...

  • MTI
Fazekas István

Folytatódik jövőre is a brazil felsőoktatási ösztöndíjprogram Magyarországon, a vendéghallgatók száma a második pályázati felhívás alapján duplájára nőhet. A Magyar Rektori Konferencia tájékoztatóanyaga szerint a jelenlegi, 2013 szeptemberében indult tanévben 430 brazil ösztöndíjas hallgató vesz részt a magyar felsőoktatási intézmények által kínált angol nyelvű képzésekben. A legtöbb hallgató a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, a Debreceni Egyetemre és az ELTE-re érkezett. A hallgatók teljes képzési költségét és minden megélhetési kiadását a brazil kormány fedezi. 

A Tudomány Határok Nélkül program a brazil állam által támogatott ösztöndíjlehetőség, amelynek keretében 2012-2015 között 100 ezer brazil alap- és doktori képzésben részt vevő, természettudományos, mérnöki, egészség- és informatikatudományok területén tanuló diáknak nyílik lehetősége, hogy egy évet külföldi egyetemen töltsön.

A Brazilian Federal Agency for Support and Evaluation of Graduate Education (CAPES) és a Magyar Rektori Konferencia (MRK) megállapodása alapján 2014-ben is folytatódik a brazil Tudomány Határok Nélkül ösztöndíjprogram a magyar felsőoktatási intézményekben. 

A 2014 februárjában induló keresztféléves képzésekre érkezik a második csoport brazil vendéghallgató, akiknek létszáma várhatóan a jelenlegi kétszeresét teszi majd ki. 

Az, hogy a második fordulóban megsokszorozódott a magyarországi jelentkezők száma, nagyrészt a már megérkezett diákok pozitív visszajelzéseinek köszönhető - írták.

A brazil fél 2013. október 15-én meghirdette a harmadik magyar pályázati felhívást is, így a 2014 szeptemberében induló tanévre a brazil egyetemisták ismét választhatják a magyar felsőoktatási intézményeket is Németország, Ausztria, Ausztrália, Belgium, Kanada, Kína, Dél-Korea, Spanyolország, az Egyesült Államok, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Olaszország, Japán, Norvégia, Új-Zéland, Svédország és az Egyesült Királyság egyetemei mellett.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.