Így cseleznek a hamis diákigazolvány-matricákkal - 10 ezer forintért bárki lehet "diák"

Október 31-én lejár a 2013/2014-es tavaszi félévre kapott diákigazolvány-matricák érvényességi ideje, a matricaárusok pedig már meg is jelentek a hirdetési oldalakon. Azok, akik már nem tanulnak tovább, 6050 forinttal fizetnek többet a BKV-bérletért.

  • Eduline
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Újra megjelentek a diákigazolvány-matricákat árusítók a hidetési oldalakon, 10-15 ezer forintért kínálják az érvényesítő matricákat.

Október 31-én lejár a tavaszi félévi matrica érvényességi ideje: azoknak, akik nem tanulnak tovább, az eddigi 3450 forint helyett ezentúl 9500 forintot kellene fizetniük a havi BKV-bérletért, ahogy a MÁV és a Volán járatain sem vehetik igénybe az 50, illetve 90 százalékos kedvezményt. A további diákkedvezményekről itt olvashattok.

Így aztán sokan döntenek úgy, hogy feketén szerzik be a matricát - egyébként már lejárt - diákigazolványukra. Pedig van mit veszíteniük: arra, aki lebukik, a büntetésen kívül - ez a MÁV-nál nyolcezer, a BKV-nál tizenhatezer forint - feljelentés, hivatalos okmánnyal való visszaélés miatt akár egy év felfüggesztett szabadságvesztés is várhat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.