Még mindig nem kezdte el doktori disszertációját Schmitt Pál

Egyelőre egyetlen lépést sem tett a PhD fokozat megszerzése felé Schmitt Pál volt köztársasági elnök, aki a...

  • Eduline
MTI / Földi Imre

Egyelőre egyetlen lépést sem tett a PhD fokozat megszerzése felé Schmitt Pál volt köztársasági elnök, aki a felülvizsgálat befejezésére vár, motorozik és sporteseményekre jár - írja a Bors.

Schmitt Pál tavaly márciusban egy tévéinterjúban azt mondta, hogy doktori fokozatot fog szerezni, ezt az ígéretet a lemondását bejelentő beszédében is elismételte.

A lap megkereste a 71. életévét most betöltő államfőt, aki készségesen válaszolt kérdéseikre. Ebből kiderült, hogy Schmitt lemondása óta a felülvizsgálati eljárásra koncentrált, amelyet még tavaly áprilisban adott be a Semmelweis Egyetemhez (SE). Az eljárás még tart.

"A PhD fokozattal kapcsolatban még nem tett hivatalos lépéseket" – tudta meg a Bors a hivatalától, tehát még nem kezdte el a doktori iskolát Schmitt. Hogy mikor hozza meg a végső döntést a Jogorvoslati Bizottság, azt nem tudni.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.