Még mindig kevés magyar diák tanul külföldön?

A külföldön tanuló magyar fiatalok jóval nagyobb arányban térnek haza, mint más európai ország fiataljai - hangzott...

  • MTI
Fazekas István

A külföldön tanuló magyar fiatalok jóval nagyobb arányban térnek haza, mint más európai ország fiataljai - hangzott el kedden Budapesten, a Magyar Ifjúság 2020 című kiadvány bemutató sajtótájékoztatóján. Simicskó István ifjúságért felelős államtitkár elmondta, a kormány mindent megtesz azért, hogy a magyar fiatalok Magyarországon boldoguljanak.  Szeretnék elérni, hogy a magyar fiatalok olyan stabil értékrenddel menjenek külföldre, hogy aztán az ott megszerzett tudást, tapasztalatot hazahozzák, és Magyarországon építsék a jövőjüket - tette hozzá.

Bauer Béla, a Századvég vezető kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar fiatalok az elmúlt ezer évben alapvetően külföldön tanultak. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a rendszerváltás előtti generációk nem tapasztalhatták meg, milyen külföldön tanulni, ismereteket szerezni.

A kutató azt mondta, Magyarországról jóval kevesebben tanulnak külföldön, mint a környező országokból. Közölte, a magyar egyetemisták 2,7 százaléka tanul rövidebb-hosszabb ideig külföldön, ez az arány Hollandiában 5,2 százalék, és az uniós átlag is nagyjából 5 százalék. A külföldön tanuló magyar diákok száma azonban évről évre nő: a brit intézmények magyar hallgatóiról itt, az Ausztriában továbbtanulók számáról pedig itt olvashattok.

Felhívta a figyelmet arra, hogy azok a magyar fiatalok, akik Nagy-Britanniában tanulnak tovább - felvételi arányukat tekintve - magasan kiemelkednek az európai átlagból. Az oda jelentkező fiatalok 60 százalékát veszik fel valamelyik felsőoktatási intézménybe, míg ez az arány a lengyel diákoknál 40 százalék, ami megfelel az uniós átlagnak. Megjegyezte, valószínű, hogy ez a jó eredmény a magyar oktatási rendszernek is köszönhető.

Elmondta, azok a fiatalok, akik külföldre mennek - az eddigi adatok szerint - jóval nagyobb arányban térnek vissza, mint a többi európai ország fiataljai, sőt a - hagyományos helyszínként - Bécsben tanuló fiatalok még ennél is nagyobb arányban.

Téglásy Kristóf, az Emberi Erőforrások Minisztériumának ifjúságügyi főosztályvezetője arról beszélt, hogy a most elkészült - és az interneten is elérhető - "Hozd haza a tudásod, itthon építsd a jövőd!" - a Magyar Ifjúság 2020 elnevezésű dokumentumon hat munkacsoport, 125 szakember dolgozott három hónapig. A munkacsoportokban 43 százalék volt a kormányzati szereplő, a többiek civilek, köztük ernyőszervezetek képviselői. Elmondta, folytatják a munkát, jobban bevonva a fogyatékkal élő, valamint a hátrányos helyzetű fiatalokat képviselő szervezeteket.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.