Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Fazekas István
A külföldön tanuló magyar fiatalok jóval nagyobb arányban térnek haza, mint más európai ország fiataljai - hangzott el kedden Budapesten, a Magyar Ifjúság 2020 című kiadvány bemutató sajtótájékoztatóján. Simicskó István ifjúságért felelős államtitkár elmondta, a kormány mindent megtesz azért, hogy a magyar fiatalok Magyarországon boldoguljanak. Szeretnék elérni, hogy a magyar fiatalok olyan stabil értékrenddel menjenek külföldre, hogy aztán az ott megszerzett tudást, tapasztalatot hazahozzák, és Magyarországon építsék a jövőjüket - tette hozzá.
Bauer Béla, a Századvég vezető kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar fiatalok az elmúlt ezer évben alapvetően külföldön tanultak. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy a rendszerváltás előtti generációk nem tapasztalhatták meg, milyen külföldön tanulni, ismereteket szerezni.
A kutató azt mondta, Magyarországról jóval kevesebben tanulnak külföldön, mint a környező országokból. Közölte, a magyar egyetemisták 2,7 százaléka tanul rövidebb-hosszabb ideig külföldön, ez az arány Hollandiában 5,2 százalék, és az uniós átlag is nagyjából 5 százalék. A külföldön tanuló magyar diákok száma azonban évről évre nő: a brit intézmények magyar hallgatóiról itt, az Ausztriában továbbtanulók számáról pedig itt olvashattok.
Felhívta a figyelmet arra, hogy azok a magyar fiatalok, akik Nagy-Britanniában tanulnak tovább - felvételi arányukat tekintve - magasan kiemelkednek az európai átlagból. Az oda jelentkező fiatalok 60 százalékát veszik fel valamelyik felsőoktatási intézménybe, míg ez az arány a lengyel diákoknál 40 százalék, ami megfelel az uniós átlagnak. Megjegyezte, valószínű, hogy ez a jó eredmény a magyar oktatási rendszernek is köszönhető.
Elmondta, azok a fiatalok, akik külföldre mennek - az eddigi adatok szerint - jóval nagyobb arányban térnek vissza, mint a többi európai ország fiataljai, sőt a - hagyományos helyszínként - Bécsben tanuló fiatalok még ennél is nagyobb arányban.
Téglásy Kristóf, az Emberi Erőforrások Minisztériumának ifjúságügyi főosztályvezetője arról beszélt, hogy a most elkészült - és az interneten is elérhető - "Hozd haza a tudásod, itthon építsd a jövőd!" - a Magyar Ifjúság 2020 elnevezésű dokumentumon hat munkacsoport, 125 szakember dolgozott három hónapig. A munkacsoportokban 43 százalék volt a kormányzati szereplő, a többiek civilek, köztük ernyőszervezetek képviselői. Elmondta, folytatják a munkát, jobban bevonva a fogyatékkal élő, valamint a hátrányos helyzetű fiatalokat képviselő szervezeteket.
