Videó: zseniális beszédet mondott Mark Zuckerberg a Harvardon
Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója tiszteletbeli diplomát kapott a Harvardon, az Egyesült Államok egyik legrégibb, a világ egyik legjobb egyetemén.
Eduline
Facebook / Mark Zuckerberg
Zuckerberg, aki annak idején kimaradt a Harvardról, csütörtökön visszatért a Massachusetts állambeli Cambridge-ben lévő tekintélyes tanintézménybe, és ő mondta el az amerikai egyetemeken hagyományos ünnepi évzáró beszédet. Mielőtt szólásra emelkedett, átvette az egyetem tiszteletbeli doktori címéről szóló oklevelet.
Beszédében a többi között arra hívta fel a hallgatók figyelmét, hogy "ne csak új munkahelyeket teremtsenek, hanem újfajta céltudatosságot is". Szólt arról, hogy a globalizálódás vesztesei úgy érzik, nem törődnek velük, emiatt befelé fordulnak, és fontosnak tartotta leszögezni, hogy "az egyenlő esélyek" érdekében kötendő "új társadalmi szerződésre" van szükség.
"Valami baj van a mi rendszerünkkel, ha én itt hagyhatom az egyetemet és tíz év alatt milliárdokat kereshetek, miközben diákok milliói nem tudják fizetni a diákkölcsöneiket, arról nem is beszélve, hogy saját vállalkozást sem tudnak indítani" - fogalmazott. Majd azt fejtegette, hogy a mai világban a küzdelem "a szabadság, nyitottság, globális közösség és a tekintélyelvűség, a bezárkózás és a nacionalizmus" között folyik.
Elemzők szerint Zuckerberg olyan beszédet mondott, mint ha politikai pályára készülne.
A most 33 éves Mark Zuckerberg 2004-ben alapította meg a Facebook közösségi oldalt, amelyet ma már naponta csaknem kétmilliárdan használnak.
Mark Zuckerberg visszatért oda, ahonnan elindította a közösségi oldalt. Zuckerberg ugyan nem fejezte be az egyetemet, hogy a vállalkozásának szentelhesse idejét, de most díszdiplomát adnak neki, ráadásul ma a végzősök előtt is beszédet mond. Ebből az apropóból érkezett meg abba a kollégiumba, ahol 2004-ben megalapította a Facebookot, ami mára a világ legnépszerűbb közösségi oldala több milliárd napi felhasználóval.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
