Az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye jöhet létre, ha a Debreceni Egyetembe (DE) integrálódik a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola; az egyesülést mindkét intézmény szenátusa nagy többséggel megszavazta, de a végső szót a fenntartó, az emberi erőforrások minisztere mondja ki - közölte Szilvássy Zoltán, a DE rektora kedden az MTI-vel.
Amennyiben a tárca vezetője támogatja az integrációt, várhatóan nyár közepétől a Debreceni Egyetem Károly Róbert Egyetemi Karaként működik tovább a jelenlegi gyöngyösi főiskola. A két intézmény integrációja elsősorban az agrárturizmus és az egészségturizmus terén tud újat adni a szőlészet-borászat, a turizmus-vendéglátás szakok keretében - tette hozzá a DE rektora.
Szilvássy Zoltán szerint ezeken a területeken jó esély van a fizetős hallgatók számának bővítésére, így a leendő kar saját bevételeinek növelésére. Az integráció az oktatás-kutatás-innováció minden területére kiterjed, több és szélesebb képzési portfóliót eredményez, vagyis sehol nem lesz létszámleépítés - jegyezte meg a rektor.
Szilvássy Zoltán elmondta azt is: a DE 30 ezer és a gyöngyösi főiskola 6 ezer hallgatójával az integráció után létrejön Magyarország legnagyobb egyeteme, amelynek költségvetési főösszege - a debreceni Kenézy kórház folyamatban lévő integrációját is tekintve - meghaladja majd a 100 milliárd forintot.
Helgertné Szabó Ilona, a gyöngyösi főiskola rektora az MTI érdeklődésére hozzátette: intézményüknek komoly értékei vannak, de a jövőben önállóan nem tudnák azt a fejlődést elérni, amit a debreceni fúziótól remélnek.
A Debreceni Egyetemmel hosszú évek óta szerteágazó oktatási-kutatási kapcsolatuk van, több kutatási projektben most is együtt dolgoznak, sok munkatársuk, oktatójuk Debrecenben szerezte a diplomáját, így minden feltétel adott a zökkenőmentes integrációhoz és a közös munkához - ismertette az előzményeket a gyöngyösi főiskola rektora.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
