Az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye jöhet létre, ha a Debreceni Egyetembe (DE) integrálódik a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola; az egyesülést mindkét intézmény szenátusa nagy többséggel megszavazta, de a végső szót a fenntartó, az emberi erőforrások minisztere mondja ki - közölte Szilvássy Zoltán, a DE rektora kedden az MTI-vel.
Amennyiben a tárca vezetője támogatja az integrációt, várhatóan nyár közepétől a Debreceni Egyetem Károly Róbert Egyetemi Karaként működik tovább a jelenlegi gyöngyösi főiskola. A két intézmény integrációja elsősorban az agrárturizmus és az egészségturizmus terén tud újat adni a szőlészet-borászat, a turizmus-vendéglátás szakok keretében - tette hozzá a DE rektora.
Szilvássy Zoltán szerint ezeken a területeken jó esély van a fizetős hallgatók számának bővítésére, így a leendő kar saját bevételeinek növelésére. Az integráció az oktatás-kutatás-innováció minden területére kiterjed, több és szélesebb képzési portfóliót eredményez, vagyis sehol nem lesz létszámleépítés - jegyezte meg a rektor.
Szilvássy Zoltán elmondta azt is: a DE 30 ezer és a gyöngyösi főiskola 6 ezer hallgatójával az integráció után létrejön Magyarország legnagyobb egyeteme, amelynek költségvetési főösszege - a debreceni Kenézy kórház folyamatban lévő integrációját is tekintve - meghaladja majd a 100 milliárd forintot.
Helgertné Szabó Ilona, a gyöngyösi főiskola rektora az MTI érdeklődésére hozzátette: intézményüknek komoly értékei vannak, de a jövőben önállóan nem tudnák azt a fejlődést elérni, amit a debreceni fúziótól remélnek.
A Debreceni Egyetemmel hosszú évek óta szerteágazó oktatási-kutatási kapcsolatuk van, több kutatási projektben most is együtt dolgoznak, sok munkatársuk, oktatójuk Debrecenben szerezte a diplomáját, így minden feltétel adott a zökkenőmentes integrációhoz és a közös munkához - ismertette az előzményeket a gyöngyösi főiskola rektora.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
