A Közép-európai Egyetem (CEU) rektora szerint ha addig más nem történik, a CEU működési engedélye októbertől visszavonható lesz, és az egyetem nem tud majd hallgatókat toborozni. "Nem zárunk be, de lehet, hogy el kell hagynunk az országot" - tette hozzá.
Michael Ignatieff, akivel a BBC brit közszolgálati médiatársaság online hírportálja közölt beszélgetést szerdán, kiemelte, hogy a CEU hat másik országtól kapott ajánlatot az egyetem befogadására. Kijelentette ugyanakkor: ő továbbra is azért küzd, hogy a CEU Budapesten maradjon.
Szerinte "komoly számítási hiba" volt a magyar kormány részéről azt hinni, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya is felsorakozik mögé a CEU ellenében. Úgy vélekedett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azt hihette, hogy ha "bezúz" egy amerikai intézményt, a washingtoni kormányzat nem törődne vele, mivel a CEU "a liberalizmussal és minden egyéb gyűlölt dologgal társítható". Az amerikai kormány azonban már az első pillanattól "rendkívül egyenes módon" viselkedett - tette hozzá.
Ignatieff szerint Orbán "hosszú ideje tartó vendettájáról van szó" a CEU-t alapító Soros György magyar-amerikai nagyvállalkozó ellen. A CEU rektora kitért arra is, hogy Magyarországon "nincs fasizmus. (Orbán Viktor) populista demokrata, aki szabad, tisztességes választásokon győzött, Budapest nem a kommunista Magyarország vagy a fasiszta Németország mélyfagyasztott állapotában van".
Hangsúlyozta, hogy nem kell mindenben Vlagyimir Putyin orosz elnök kezét keresni. "Putyinnak akkora hatalmat tulajdonítunk, amilyenről ő csak álmodhat, nagyobbra pumpáljuk, mint amekkora valójában" - idézi Ignatieffet a BBC. A rektor szerint azonban a CEU ügye határvonal, mivel felmerül a kérdés, hogy ha Európa szívében egyetemeket lehet bezárni, az mit jelent a demokrácia jövőjére nézve. "Szabad intézmény vagyunk, és ez az egész ügy az ellenőrzés szándékáról szól" - vélekedett a rektor.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
