Már a CEU rektora is az ország elhagyásáról beszél

A Közép-európai Egyetem (CEU) rektora szerint ha addig más nem történik, a CEU működési engedélye októbertől visszavonható lesz, és az egyetem nem tud majd hallgatókat toborozni. "Nem zárunk be, de lehet, hogy el kell hagynunk az országot" - tette hozzá.

  • MTI
Reviczky Zsolt

Michael Ignatieff, akivel a BBC brit közszolgálati médiatársaság online hírportálja közölt beszélgetést szerdán, kiemelte, hogy a CEU hat másik országtól kapott ajánlatot az egyetem befogadására. Kijelentette ugyanakkor: ő továbbra is azért küzd, hogy a CEU Budapesten maradjon.

Szerinte "komoly számítási hiba" volt a magyar kormány részéről azt hinni, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya is felsorakozik mögé a CEU ellenében. Úgy vélekedett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azt hihette, hogy ha "bezúz" egy amerikai intézményt, a washingtoni kormányzat nem törődne vele, mivel a CEU "a liberalizmussal és minden egyéb gyűlölt dologgal társítható". Az amerikai kormány azonban már az első pillanattól "rendkívül egyenes módon" viselkedett - tette hozzá.

Ignatieff szerint Orbán "hosszú ideje tartó vendettájáról van szó" a CEU-t alapító Soros György magyar-amerikai nagyvállalkozó ellen. A CEU rektora kitért arra is, hogy Magyarországon "nincs fasizmus. (Orbán Viktor) populista demokrata, aki szabad, tisztességes választásokon győzött, Budapest nem a kommunista Magyarország vagy a fasiszta Németország mélyfagyasztott állapotában van".

Hangsúlyozta, hogy nem kell mindenben Vlagyimir Putyin orosz elnök kezét keresni. "Putyinnak akkora hatalmat tulajdonítunk, amilyenről ő csak álmodhat, nagyobbra pumpáljuk, mint amekkora valójában" - idézi Ignatieffet a BBC. A rektor szerint azonban a CEU ügye határvonal, mivel felmerül a kérdés, hogy ha Európa szívében egyetemeket lehet bezárni, az mit jelent a demokrácia jövőjére nézve. "Szabad intézmény vagyunk, és ez az egész ügy az ellenőrzés szándékáról szól" - vélekedett a rektor.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.