Félmilliárdos adóssága van a Kaposvári Egyetemnek

Egy év múlva megszűnhet a Kaposvári Egyetem adóssága, amely november elején 480 millió forint volt - közölte az...

  • MTI

Egy év múlva megszűnhet a Kaposvári Egyetem adóssága, amely november elején 480 millió forint volt - közölte az intézmény kedden, vitatva ezzel a Magyar Államkincstár hazai költségvetési szervek tartozásait összesítő legutóbbi jelentésében szereplő, szeptember végi adatot tartalmazó, 875 millió forint adósságállományt.

A jelentésben szereplő összeg tartalmazza azokat a pályázati összegeket is, amelyeket nem a Kaposvári Egyetem, hanem a pályázati hatóság fizet ki a pályázati beruházásokat kivitelező vállalkozásoknak, illetve tartalmazza az átütemezett, jelenleg még nem esedékes kötelezettségeket is - olvasható a közleményben.

Azzal kapcsolatosan, hogy a kormány több felsőoktatási intézményhez - köztük a Kaposvári Egyetemhez - azonnali hatállyal költségvetési felügyelőt rendelt ki (az erről szóló kormányhatározat a Magyar Közlöny múlt szombati számában jelent meg), azt írták: "a Kaposvárra érkező gazdasági szakember segíteni és felügyelni fogja az intézmény takarékos működését, ami nagyban hozzájárul a jelenlegi egyetemi felsővezetés azon törekvéseihez, hogy a szervezet adóságának további folyamatos csökkentése révén 2012 nyarára, őszére a tartozásállomány - a jelenlegi állami finanszírozási szint megmaradása esetén - teljes mértékben megszüntethető legyen".

A Kaposvári Egyetemnek 2011-ben 976 millió forint bevétel oldali kiesést és rendkívüli kiadást kell kigazdálkodnia a mintegy 7,2 milliárd forintos költségvetéséből. Az 976 millió forint kétharmada kieső vagy visszafizetendő állami támogatás, a maradék az év végén kifutó pályázati projektek önrésze és a tavalyról áthúzódó szállítói kötelezettségek. Az egyetem az elmúlt másfél évben több lépcsőben próbálta ésszerűsíteni gazdálkodását - áll a közleményben.

A tavaly és az év elején hozott intézkedések nem voltak elég hatékonyak, a tartozásállomány május elejére a tavaly szeptemberi 214 millió forintról 600 millió forintra nőtt, ezért áprilistól új szervezeti felállás és működési rend lépett életbe a gazdasági vezetésben.

Ennek hatására november elejére az intézményi tartozásállomány a jelentős  bevételek kiesésének ellenére 480 millió forintra csökkent - tájékoztatott a campus vezetése, hozzátéve: vezetőváltást és szervezeti átalakítás történt több, az agrártermelésében részt vevő szervezeti egységben, és több, a gazdasági hatékonyságot növelő döntés született szervezeti szinten. Szeptember közepétől megbízottként új gazdasági főigazgatója van az egyetemnek, és azóta jelentősen javult a pénzügyi likviditás: minden nagy beszállítóval sikerült megállapodni a fizetések ütemezéséről - olvasható az egyetem közleményében.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.