Magánbefektetőkre lenne szükségük az egyetemeknek és főiskoláknak

A felsőoktatási intézmények központi finanszírozása ugyan továbbra sem elegendő, a magánbefektetők bevonása azonban csak ott lehet sikeres, ahol a képzés kapcsolódik az ipari eredményekhez - mondták a Napi Gazdaságnak egyetemi rektorok, akik szerint a finanszírozásban a jelenleginél sokkal nagyobb arányban van szükség a magán (nem közösségi) forrásokra.

  • MTI
Fazekas István

Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, egyben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora szerint a magánbefektetők bevonása rendkívül nehéz folyamat, és első körben ott lehet sikeres, ahol a képzés kapcsolódik az ipari eredményekhez.

Az arra vonatkozó javaslataikat, hogy olyan szabályozási átalakításokra, esetleg adókedvezményekre is szükség van, amelyek ezeket a célokat támogatják, a felsőoktatási kerekasztal résztvevői elfogadták. Az új gazdálkodási és irányítási rendszer alapvető átalakuláshoz vezethet idén a felsőoktatási intézmények esetében. Ebben egyebek közt az erőteljes nemzetközi szerepvállalás segíthet - mondta a PTE első embere a lapnak.

Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) rektora szerint az állami szerepvállalásnak is növekednie kellene a felsőoktatás finanszírozásában azzal együtt, hogy növekvő mértékben van szükség magánforrások bevonására. Tavaly a közvetlen vállalati oktatási és kutatási típusú megrendelésekből a BCE bevételeinek mindössze mintegy 1 százaléka realizálódott.

Idén szeretnék ezt az arányt növelni, ezért különböző bevételszerzésre ösztönző elemeket alakítanak ki az egyetemen, amelyek az intézményi oktatókat és kutatókat forrásszerzésre motiválják. Tapasztalatuk szerint a vállalati források elérésében nagy szerepet játszanak a szakmai alapokon nyugvó személyes kapcsolatok, ezért a forrásszerzésnek az ösztönző rendszer kialakításával való elősegítését hatékony bevételnövelő eszköznek tartják. 2015-ös célkitűzésük, hogy a jelenlegi arányt legalább a kétszeresére növeljék.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.