A felsőoktatási intézmények központi finanszírozása ugyan továbbra sem elegendő, a magánbefektetők bevonása azonban csak ott lehet sikeres, ahol a képzés kapcsolódik az ipari eredményekhez - mondták a Napi Gazdaságnak egyetemi rektorok, akik szerint a finanszírozásban a jelenleginél sokkal nagyobb arányban van szükség a magán (nem közösségi) forrásokra.
Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, egyben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora szerint a magánbefektetők bevonása rendkívül nehéz folyamat, és első körben ott lehet sikeres, ahol a képzés kapcsolódik az ipari eredményekhez.
Az arra vonatkozó javaslataikat, hogy olyan szabályozási átalakításokra, esetleg adókedvezményekre is szükség van, amelyek ezeket a célokat támogatják, a felsőoktatási kerekasztal résztvevői elfogadták. Az új gazdálkodási és irányítási rendszer alapvető átalakuláshoz vezethet idén a felsőoktatási intézmények esetében. Ebben egyebek közt az erőteljes nemzetközi szerepvállalás segíthet - mondta a PTE első embere a lapnak.
Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) rektora szerint az állami szerepvállalásnak is növekednie kellene a felsőoktatás finanszírozásában azzal együtt, hogy növekvő mértékben van szükség magánforrások bevonására. Tavaly a közvetlen vállalati oktatási és kutatási típusú megrendelésekből a BCE bevételeinek mindössze mintegy 1 százaléka realizálódott.
Idén szeretnék ezt az arányt növelni, ezért különböző bevételszerzésre ösztönző elemeket alakítanak ki az egyetemen, amelyek az intézményi oktatókat és kutatókat forrásszerzésre motiválják. Tapasztalatuk szerint a vállalati források elérésében nagy szerepet játszanak a szakmai alapokon nyugvó személyes kapcsolatok, ezért a forrásszerzésnek az ösztönző rendszer kialakításával való elősegítését hatékony bevételnövelő eszköznek tartják. 2015-ös célkitűzésük, hogy a jelenlegi arányt legalább a kétszeresére növeljék.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
