A felsőoktatási intézmények központi finanszírozása ugyan továbbra sem elegendő, a magánbefektetők bevonása azonban csak ott lehet sikeres, ahol a képzés kapcsolódik az ipari eredményekhez - mondták a Napi Gazdaságnak egyetemi rektorok, akik szerint a finanszírozásban a jelenleginél sokkal nagyobb arányban van szükség a magán (nem közösségi) forrásokra.
Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, egyben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora szerint a magánbefektetők bevonása rendkívül nehéz folyamat, és első körben ott lehet sikeres, ahol a képzés kapcsolódik az ipari eredményekhez.
Az arra vonatkozó javaslataikat, hogy olyan szabályozási átalakításokra, esetleg adókedvezményekre is szükség van, amelyek ezeket a célokat támogatják, a felsőoktatási kerekasztal résztvevői elfogadták. Az új gazdálkodási és irányítási rendszer alapvető átalakuláshoz vezethet idén a felsőoktatási intézmények esetében. Ebben egyebek közt az erőteljes nemzetközi szerepvállalás segíthet - mondta a PTE első embere a lapnak.
Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) rektora szerint az állami szerepvállalásnak is növekednie kellene a felsőoktatás finanszírozásában azzal együtt, hogy növekvő mértékben van szükség magánforrások bevonására. Tavaly a közvetlen vállalati oktatási és kutatási típusú megrendelésekből a BCE bevételeinek mindössze mintegy 1 százaléka realizálódott.
Idén szeretnék ezt az arányt növelni, ezért különböző bevételszerzésre ösztönző elemeket alakítanak ki az egyetemen, amelyek az intézményi oktatókat és kutatókat forrásszerzésre motiválják. Tapasztalatuk szerint a vállalati források elérésében nagy szerepet játszanak a szakmai alapokon nyugvó személyes kapcsolatok, ezért a forrásszerzésnek az ösztönző rendszer kialakításával való elősegítését hatékony bevételnövelő eszköznek tartják. 2015-ös célkitűzésük, hogy a jelenlegi arányt legalább a kétszeresére növeljék.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunit vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
Mutatjuk, milyen költeményeket érdemes átnéznetek a következő hetekben. A magyar írásbelin előfordulhat, hogy egy vers kezdősorát kell felismerni, egy idézet hiányzó részét kell kiegészíteni, vagy meg kell nevezni a szerzőt és a művet.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
A makói Bartók Béla zeneiskola épületét korábban életveszélyesnek minősítették, ezért költöztették ki onnan a zeneiskolát – később azonban mégis óvodások használták átmenetileg a termeket. A döntés ellen tiltakozó szülők először az önkormányzathoz fordultak, majd bírósághoz vitték az ügyet.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
A pedagógus és aktivista a magyar oktatási rendszer problémáiról, valamint a kormány hozzáállásáról beszélt a WMN Magazin műsorában. Ennek ellenére Balatoni Katalin úgy értelmezte a megszólalást, mintha Törley Katalin a pedagógusokat minősítette volna, noha kritikája az oktatási rendszer működésére irányult.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
