Az MSZP szerint érthetetlen, hogy a Schmitt Pál plágiumgyanús doktori disszertációjának keletkezési körülményeit...
Az MSZP szerint érthetetlen, hogy a Schmitt Pál plágiumgyanús doktori disszertációjának keletkezési körülményeit vizsgáló egyetemi bizottság miért kapott kéthónapnyi időt jelentésének elkészítésére.
Szanyi Tibor, a szocialisták elnökségi tagja pénteken sajtótájékoztatón azt mondta: a testület a bizonyítékok megismerése után 2-3 napon belül megállapíthatná, hogy az államfő 1992-es kisdoktori értekezése megfelel-e a követelményeknek, így összevethetné, hogy szövege megegyezik-e más tudományos munkákéval, amint azt sajtóhírek állítják.
Az MSZP-s képviselő szerint ennek fényében érthetetlen, hogy a Semmelweis Egyetem tényfeltáró bizottságának csak március 28-ig kell elkészítenie jelentését. Mint mondta, kevés ország engedné meg magának, hogy 16 napja "kutyaszorítóban" lévő köztársasági elnökét újabb két hónapig tartó vesszőfutásnak tegye ki, ezért sürgette a bizottságot, hogy mielőbb tegyen pontot az ügy végére.
Hozzátette, Schmitt Pál mindmáig csak tagadta, de nem tudta érdemben cáfolni a gyanút, hogy egy bolgár, illetve egy német tudós dolgozatát másolta le és adta be sajátjaként. Ha a vizsgálattal ez bebizonyosodik, "a parlament tegye a dolgát, haladéktalanul mozdítsa el az államfői székből Schmitt Pált, és válasszon új köztársasági elnököt" - mondta Szanyi Tibor.
A politikus megismételte: az MSZP nem ért egyet a Jobbik kezdeményezésével, hogy parlamenti vizsgálóbizottság alakuljon a plágiumgyanú ügyében, mondván, hogy a doktori értekezések megítélése nem az Országgyűlés, hanem tudományos testület feladata.
A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy Schmitt Pál 1992-es, 215 oldalas disszertációjának mintegy 180 oldala a bolgár Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele. Az Index később arról írt, hogy egyes bekezdések szó szerint megegyeznek egy német tudós, Klaus Heinemann tanulmányának részleteivel.
Az államfő a múlt héten az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában visszautasította a plágiumvádat. Közölte, legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát. Mint mondta, dolgozata tényekre, "törzsadatokra" épül, "ez a sokat emlegetett 180 oldal", míg értekezésében van 30-35 oldal, ahol következtetéseket vont le.
A Semmelweis Egyetem rektora január 17-én kezdeményezte tényfeltáró bizottság létrehozását az ügyben a sporttudományi kar dékánjánál. Az öttagú testületnek március 28-ig kell elkészítenie jelentését Schmitt Pál doktori disszertációjának keletkezéséről.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
