Az MSZP szerint érthetetlen, hogy a Schmitt Pál plágiumgyanús doktori disszertációjának keletkezési körülményeit...
Az MSZP szerint érthetetlen, hogy a Schmitt Pál plágiumgyanús doktori disszertációjának keletkezési körülményeit vizsgáló egyetemi bizottság miért kapott kéthónapnyi időt jelentésének elkészítésére.
Szanyi Tibor, a szocialisták elnökségi tagja pénteken sajtótájékoztatón azt mondta: a testület a bizonyítékok megismerése után 2-3 napon belül megállapíthatná, hogy az államfő 1992-es kisdoktori értekezése megfelel-e a követelményeknek, így összevethetné, hogy szövege megegyezik-e más tudományos munkákéval, amint azt sajtóhírek állítják.
Az MSZP-s képviselő szerint ennek fényében érthetetlen, hogy a Semmelweis Egyetem tényfeltáró bizottságának csak március 28-ig kell elkészítenie jelentését. Mint mondta, kevés ország engedné meg magának, hogy 16 napja "kutyaszorítóban" lévő köztársasági elnökét újabb két hónapig tartó vesszőfutásnak tegye ki, ezért sürgette a bizottságot, hogy mielőbb tegyen pontot az ügy végére.
Hozzátette, Schmitt Pál mindmáig csak tagadta, de nem tudta érdemben cáfolni a gyanút, hogy egy bolgár, illetve egy német tudós dolgozatát másolta le és adta be sajátjaként. Ha a vizsgálattal ez bebizonyosodik, "a parlament tegye a dolgát, haladéktalanul mozdítsa el az államfői székből Schmitt Pált, és válasszon új köztársasági elnököt" - mondta Szanyi Tibor.
A politikus megismételte: az MSZP nem ért egyet a Jobbik kezdeményezésével, hogy parlamenti vizsgálóbizottság alakuljon a plágiumgyanú ügyében, mondván, hogy a doktori értekezések megítélése nem az Országgyűlés, hanem tudományos testület feladata.
A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy Schmitt Pál 1992-es, 215 oldalas disszertációjának mintegy 180 oldala a bolgár Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele. Az Index később arról írt, hogy egyes bekezdések szó szerint megegyeznek egy német tudós, Klaus Heinemann tanulmányának részleteivel.
Az államfő a múlt héten az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában visszautasította a plágiumvádat. Közölte, legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát. Mint mondta, dolgozata tényekre, "törzsadatokra" épül, "ez a sokat emlegetett 180 oldal", míg értekezésében van 30-35 oldal, ahol következtetéseket vont le.
A Semmelweis Egyetem rektora január 17-én kezdeményezte tényfeltáró bizottság létrehozását az ügyben a sporttudományi kar dékánjánál. Az öttagú testületnek március 28-ig kell elkészítenie jelentését Schmitt Pál doktori disszertációjának keletkezéséről.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
