MSZP: két-három nap is elég lenne Schmitt doktorijának vizsgálatára

Az MSZP szerint érthetetlen, hogy a Schmitt Pál plágiumgyanús doktori disszertációjának keletkezési körülményeit...

  • MTI
MTI / Kovács Attila

Az MSZP szerint érthetetlen, hogy a Schmitt Pál plágiumgyanús doktori disszertációjának keletkezési körülményeit vizsgáló egyetemi bizottság miért kapott kéthónapnyi időt jelentésének elkészítésére.

Szanyi Tibor, a szocialisták elnökségi tagja pénteken sajtótájékoztatón azt mondta: a testület a bizonyítékok megismerése után 2-3 napon belül megállapíthatná, hogy az államfő 1992-es kisdoktori értekezése megfelel-e a követelményeknek, így összevethetné, hogy szövege megegyezik-e más tudományos munkákéval, amint azt sajtóhírek állítják.

Az MSZP-s képviselő szerint ennek fényében érthetetlen, hogy a Semmelweis Egyetem tényfeltáró bizottságának csak március 28-ig kell elkészítenie jelentését. Mint mondta, kevés ország engedné meg magának, hogy 16 napja "kutyaszorítóban" lévő köztársasági elnökét újabb két hónapig tartó vesszőfutásnak tegye ki, ezért sürgette a bizottságot, hogy mielőbb tegyen pontot az ügy végére.

Hozzátette, Schmitt Pál mindmáig csak tagadta, de nem tudta érdemben cáfolni a gyanút, hogy egy bolgár, illetve egy német tudós dolgozatát másolta le és adta be sajátjaként. Ha a vizsgálattal ez bebizonyosodik, "a parlament tegye a dolgát, haladéktalanul mozdítsa el az államfői székből Schmitt Pált, és válasszon új köztársasági elnököt" - mondta Szanyi Tibor.

A politikus megismételte: az MSZP nem ért egyet a Jobbik kezdeményezésével, hogy parlamenti vizsgálóbizottság alakuljon a plágiumgyanú ügyében, mondván, hogy a doktori értekezések megítélése nem az Országgyűlés, hanem tudományos testület feladata.

A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy Schmitt Pál 1992-es, 215 oldalas disszertációjának mintegy 180 oldala a bolgár Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele. Az Index később arról írt, hogy egyes bekezdések szó szerint megegyeznek egy német tudós, Klaus Heinemann tanulmányának részleteivel.

Az államfő a múlt héten az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában visszautasította a plágiumvádat. Közölte, legjobb tudása szerint készítette kisdoktori disszertációját, nem tulajdonította el senki szellemi tulajdonát. Mint mondta, dolgozata tényekre, "törzsadatokra" épül, "ez a sokat emlegetett 180 oldal", míg értekezésében van 30-35 oldal, ahol következtetéseket vont le.

A Semmelweis Egyetem rektora január 17-én kezdeményezte tényfeltáró bizottság létrehozását az ügyben a sporttudományi kar dékánjánál. Az öttagú testületnek március 28-ig kell elkészítenie jelentését Schmitt Pál doktori disszertációjának keletkezéséről. 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.