Nem csak tanulni jönnek ide szívesen a külföldi hallgatók, elég sokan itt is maradnának. Persze ez nem meglepő annak fényében, hogy sokkal optimistábbak Magyarország jövőjével kapcsolatban, mint a hazai diákok. Ilyenek derültek ki a Budapesti Metropolitan Egyetem legfrissebb kutatásából, melyet az egyetem új kollégiumában, a Visitben mutattak be kedd délben.
250 magyar és külföldi diákja körében végzett felmérést a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) október folyamán, és főként jövőjükkel kapcsolatban faggatták őket.
A METU Index című kutatás szerint az itt tanuló külföldi diákok sokkal optimistábbak Magyarország jövőjét illetően, legalábbis erre utal, hogy 60 százalékuk szerint 10 év múlva az ország gazdasága versenyképes lesz, és rengeteg munkahely közül válogathatnak majd. Vass László, az egyetem rektora a kutatás eredményeinek bemutatóján a "magyar depressziónak" tulajdonította a hazai hallgatók borúlátását, bár a különbség oka lehet az is, hogy a külföldi hallgatók leginkább csak Budapest belső kerületeiben szereznek tapasztalatokat. Kiderült, hogy sok magyar hallgató egyenesen azzal számol, hogy szűkülnek a munkapiaci lehetőségeik a következő évtizedben.
A METU külföldi hallgatói ambiciózus tervekkel érkeznek, 57 százalékuk a diploma megszerzését követő 1-3 évben saját vállalkozást indítana, a magyar hallgatók viszont inkább középvezetők lennének egy vállalatnál. A METU egy korábbi kutatása kimutatta, hogy a magyar hallgatók inkább hosszabb távon gondolkodnak saját vállalkozás indításában, semmiképp sem a diploma után közvetlenül.
Még érdekesebb, hogy a külföldiek harmada a diploma megszerzését követően is Magyarországon maradna, 83 százalékuk pedig magyarul is megtanulna. A nyelvtudás amúgy is elengedhetetlen számukra, hiszen ahogy Kassó Katalin, az egyetem KarrierCentrumának karrier-tanácsadója elmondta, hiába akar sok külföldi diák már a tanulmányai kezdetétől munkát vállalni, a legtöbb munkahely nem készült fel erre, a problémát pedig a nyelvi akadályok jelentik.
A felmérés azt is kimutatta, hogy a jobb anyagi lehetőségekkel bíró külföldi diákok nem csak az olyan magánegyetemeknek hoznak hasznot, mint a METU, hanem a gazdaságnak is jót tesznek, ugyanis jóval többet költenek ittlétük alatt, mint hazai társaik. A külföldi hallgatók 37 százaléka saját bevallása szerint a tandíjon kívül havonta több mint 150 ezer forintot költ magára, a lakhatással együtt. A magyar METU-s diákok 38 százaléka ezzel szemben havonta mindössze 30 ezer forintból kijön, vagy kénytelen kijönni.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
