Nem csak tanulni jönnek ide szívesen a külföldi hallgatók, elég sokan itt is maradnának. Persze ez nem meglepő annak fényében, hogy sokkal optimistábbak Magyarország jövőjével kapcsolatban, mint a hazai diákok. Ilyenek derültek ki a Budapesti Metropolitan Egyetem legfrissebb kutatásából, melyet az egyetem új kollégiumában, a Visitben mutattak be kedd délben.
250 magyar és külföldi diákja körében végzett felmérést a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) október folyamán, és főként jövőjükkel kapcsolatban faggatták őket.
A METU Index című kutatás szerint az itt tanuló külföldi diákok sokkal optimistábbak Magyarország jövőjét illetően, legalábbis erre utal, hogy 60 százalékuk szerint 10 év múlva az ország gazdasága versenyképes lesz, és rengeteg munkahely közül válogathatnak majd. Vass László, az egyetem rektora a kutatás eredményeinek bemutatóján a "magyar depressziónak" tulajdonította a hazai hallgatók borúlátását, bár a különbség oka lehet az is, hogy a külföldi hallgatók leginkább csak Budapest belső kerületeiben szereznek tapasztalatokat. Kiderült, hogy sok magyar hallgató egyenesen azzal számol, hogy szűkülnek a munkapiaci lehetőségeik a következő évtizedben.
A METU külföldi hallgatói ambiciózus tervekkel érkeznek, 57 százalékuk a diploma megszerzését követő 1-3 évben saját vállalkozást indítana, a magyar hallgatók viszont inkább középvezetők lennének egy vállalatnál. A METU egy korábbi kutatása kimutatta, hogy a magyar hallgatók inkább hosszabb távon gondolkodnak saját vállalkozás indításában, semmiképp sem a diploma után közvetlenül.
Még érdekesebb, hogy a külföldiek harmada a diploma megszerzését követően is Magyarországon maradna, 83 százalékuk pedig magyarul is megtanulna. A nyelvtudás amúgy is elengedhetetlen számukra, hiszen ahogy Kassó Katalin, az egyetem KarrierCentrumának karrier-tanácsadója elmondta, hiába akar sok külföldi diák már a tanulmányai kezdetétől munkát vállalni, a legtöbb munkahely nem készült fel erre, a problémát pedig a nyelvi akadályok jelentik.
A felmérés azt is kimutatta, hogy a jobb anyagi lehetőségekkel bíró külföldi diákok nem csak az olyan magánegyetemeknek hoznak hasznot, mint a METU, hanem a gazdaságnak is jót tesznek, ugyanis jóval többet költenek ittlétük alatt, mint hazai társaik. A külföldi hallgatók 37 százaléka saját bevallása szerint a tandíjon kívül havonta több mint 150 ezer forintot költ magára, a lakhatással együtt. A magyar METU-s diákok 38 százaléka ezzel szemben havonta mindössze 30 ezer forintból kijön, vagy kénytelen kijönni.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
