A külföldi diákok jobban hisznek Magyarországban, mint a magyarok
Nem csak tanulni jönnek ide szívesen a külföldi hallgatók, elég sokan itt is maradnának. Persze ez nem meglepő annak fényében, hogy sokkal optimistábbak Magyarország jövőjével kapcsolatban, mint a hazai diákok. Ilyenek derültek ki a Budapesti Metropolitan Egyetem legfrissebb kutatásából, melyet az egyetem új kollégiumában, a Visitben mutattak be kedd délben.
250 magyar és külföldi diákja körében végzett felmérést a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) október folyamán, és főként jövőjükkel kapcsolatban faggatták őket.
A METU Index című kutatás szerint az itt tanuló külföldi diákok sokkal optimistábbak Magyarország jövőjét illetően, legalábbis erre utal, hogy 60 százalékuk szerint 10 év múlva az ország gazdasága versenyképes lesz, és rengeteg munkahely közül válogathatnak majd. Vass László, az egyetem rektora a kutatás eredményeinek bemutatóján a "magyar depressziónak" tulajdonította a hazai hallgatók borúlátását, bár a különbség oka lehet az is, hogy a külföldi hallgatók leginkább csak Budapest belső kerületeiben szereznek tapasztalatokat. Kiderült, hogy sok magyar hallgató egyenesen azzal számol, hogy szűkülnek a munkapiaci lehetőségeik a következő évtizedben.
A METU külföldi hallgatói ambiciózus tervekkel érkeznek, 57 százalékuk a diploma megszerzését követő 1-3 évben saját vállalkozást indítana, a magyar hallgatók viszont inkább középvezetők lennének egy vállalatnál. A METU egy korábbi kutatása kimutatta, hogy a magyar hallgatók inkább hosszabb távon gondolkodnak saját vállalkozás indításában, semmiképp sem a diploma után közvetlenül.
Még érdekesebb, hogy a külföldiek harmada a diploma megszerzését követően is Magyarországon maradna, 83 százalékuk pedig magyarul is megtanulna. A nyelvtudás amúgy is elengedhetetlen számukra, hiszen ahogy Kassó Katalin, az egyetem KarrierCentrumának karrier-tanácsadója elmondta, hiába akar sok külföldi diák már a tanulmányai kezdetétől munkát vállalni, a legtöbb munkahely nem készült fel erre, a problémát pedig a nyelvi akadályok jelentik.
A felmérés azt is kimutatta, hogy a jobb anyagi lehetőségekkel bíró külföldi diákok nem csak az olyan magánegyetemeknek hoznak hasznot, mint a METU, hanem a gazdaságnak is jót tesznek, ugyanis jóval többet költenek ittlétük alatt, mint hazai társaik. A külföldi hallgatók 37 százaléka saját bevallása szerint a tandíjon kívül havonta több mint 150 ezer forintot költ magára, a lakhatással együtt. A magyar METU-s diákok 38 százaléka ezzel szemben havonta mindössze 30 ezer forintból kijön, vagy kénytelen kijönni.
