Az akkreditációs bizottság nem is dönthetett volna a doktori címről

„Sohasem volt a MAB feladata az egyedi hallgatói ügyekben való döntéshozatal.

  • Eduline
Túry Gergely

„Sohasem volt a MAB feladata az egyedi hallgatói ügyekben való döntéshozatal. Legfeljebb átfogó rendszerszintű vagy intézményi szintű vizsgálat nyomán tehet egyedi döntések meghozatalára javaslatot az adott felsőoktatási intézménynek vagy az illetékes hatóságnak” – áll a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) hétfő délutáni közleményében.

A MAB-nak "jelenleg az alap- és mesterképzés, valamint a doktori képzés terén van hatásköre. A doktori képzés azonban az 1993-as felsőoktatási törvénnyel bevezetett doktori (PhD) képzést jelenti. A MAB-nak az ezt megelőző rendszer vizsgálatára, az ún. "kisdoktori", azaz dr. univ. címek (1984-ig) és dr. univ. egyetemi tudományos fokozatok (1984-től 1993-ig) eljárásainak vizsgálatára vonatkozó hatásköre nincs” – írják.

Ki került meg kit?
Schmitt Pál pénteken, az m1-nek adott tévéinterjúban azt mondta, elfogadja kisdoktori címének visszavonását, de azt szerinte a jelenleg érvényes jogszabályok alapján csak bíróság vonhatta volna vissza. "Talán lesz valaki, talán lesz egy ügyvéd, aki utánamegy, hogy milyen alapon hagyta ki a Semmelweis Egyetem szenátusa a Magyar Akkreditációs Bizottságot" - mondta. "Milyen alapon vették át miniszter úrtól a lezárt borítékot, nem hívták fel a figyelmét arra, hogy először az akkreditációs bizottságnak kell vizsgálni" az ügyet? - tette fel a kérdést, jelezve ugyanakkor, nem akar pereskedni az egyetemmel. Azóta változtatott az álláspontján, hétfőn a parlamentben bejelentette: fellebbez doktori címének megvonása miatt.

Az akkreditációs bizottság a doktori iskolák egészéről, illetve oktató törzstagjaik megfelelőségéről dönt, nem pedig egyedi doktori (PhD) fokozatadási ügyekről. A közlemény szerint arra volt már példa, hogy minőségi problémák miatt szakértői vizsgálatot végzett, és – egyebek között – javasolta az adott egyetemnek a doktori (PhD) fokozatszerzési eljárások felülvizsgálatát, és ennek alapján vontak vissza néhány doktori (PhD) fokozatot, de a fokozatok visszavonásáról nem a MAB, hanem az érintett egyetem döntött.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.