„Sohasem volt a MAB feladata az egyedi hallgatói ügyekben való döntéshozatal. Legfeljebb átfogó rendszerszintű vagy intézményi szintű vizsgálat nyomán tehet egyedi döntések meghozatalára javaslatot az adott felsőoktatási intézménynek vagy az illetékes hatóságnak” – áll a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) hétfő délutáni közleményében.
A MAB-nak "jelenleg az alap- és mesterképzés, valamint a doktori képzés terén van hatásköre. A doktori képzés azonban az 1993-as felsőoktatási törvénnyel bevezetett doktori (PhD) képzést jelenti. A MAB-nak az ezt megelőző rendszer vizsgálatára, az ún. "kisdoktori", azaz dr. univ. címek (1984-ig) és dr. univ. egyetemi tudományos fokozatok (1984-től 1993-ig) eljárásainak vizsgálatára vonatkozó hatásköre nincs” – írják.
|
| Schmitt Pál pénteken, az m1-nek adott tévéinterjúban azt mondta, elfogadja kisdoktori címének visszavonását, de azt szerinte a jelenleg érvényes jogszabályok alapján csak bíróság vonhatta volna vissza. "Talán lesz valaki, talán lesz egy ügyvéd, aki utánamegy, hogy milyen alapon hagyta ki a Semmelweis Egyetem szenátusa a Magyar Akkreditációs Bizottságot" - mondta. "Milyen alapon vették át miniszter úrtól a lezárt borítékot, nem hívták fel a figyelmét arra, hogy először az akkreditációs bizottságnak kell vizsgálni" az ügyet? - tette fel a kérdést, jelezve ugyanakkor, nem akar pereskedni az egyetemmel. Azóta változtatott az álláspontján, hétfőn a parlamentben bejelentette: fellebbez doktori címének megvonása miatt. |
Az akkreditációs bizottság a doktori iskolák egészéről, illetve oktató törzstagjaik megfelelőségéről dönt, nem pedig egyedi doktori (PhD) fokozatadási ügyekről. A közlemény szerint arra volt már példa, hogy minőségi problémák miatt szakértői vizsgálatot végzett, és – egyebek között – javasolta az adott egyetemnek a doktori (PhD) fokozatszerzési eljárások felülvizsgálatát, és ennek alapján vontak vissza néhány doktori (PhD) fokozatot, de a fokozatok visszavonásáról nem a MAB, hanem az érintett egyetem döntött.
