Az akkreditációs bizottság nem is dönthetett volna a doktori címről

„Sohasem volt a MAB feladata az egyedi hallgatói ügyekben való döntéshozatal.

  • Eduline
Túry Gergely

„Sohasem volt a MAB feladata az egyedi hallgatói ügyekben való döntéshozatal. Legfeljebb átfogó rendszerszintű vagy intézményi szintű vizsgálat nyomán tehet egyedi döntések meghozatalára javaslatot az adott felsőoktatási intézménynek vagy az illetékes hatóságnak” – áll a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) hétfő délutáni közleményében.

A MAB-nak "jelenleg az alap- és mesterképzés, valamint a doktori képzés terén van hatásköre. A doktori képzés azonban az 1993-as felsőoktatási törvénnyel bevezetett doktori (PhD) képzést jelenti. A MAB-nak az ezt megelőző rendszer vizsgálatára, az ún. "kisdoktori", azaz dr. univ. címek (1984-ig) és dr. univ. egyetemi tudományos fokozatok (1984-től 1993-ig) eljárásainak vizsgálatára vonatkozó hatásköre nincs” – írják.

Ki került meg kit?
Schmitt Pál pénteken, az m1-nek adott tévéinterjúban azt mondta, elfogadja kisdoktori címének visszavonását, de azt szerinte a jelenleg érvényes jogszabályok alapján csak bíróság vonhatta volna vissza. "Talán lesz valaki, talán lesz egy ügyvéd, aki utánamegy, hogy milyen alapon hagyta ki a Semmelweis Egyetem szenátusa a Magyar Akkreditációs Bizottságot" - mondta. "Milyen alapon vették át miniszter úrtól a lezárt borítékot, nem hívták fel a figyelmét arra, hogy először az akkreditációs bizottságnak kell vizsgálni" az ügyet? - tette fel a kérdést, jelezve ugyanakkor, nem akar pereskedni az egyetemmel. Azóta változtatott az álláspontján, hétfőn a parlamentben bejelentette: fellebbez doktori címének megvonása miatt.

Az akkreditációs bizottság a doktori iskolák egészéről, illetve oktató törzstagjaik megfelelőségéről dönt, nem pedig egyedi doktori (PhD) fokozatadási ügyekről. A közlemény szerint arra volt már példa, hogy minőségi problémák miatt szakértői vizsgálatot végzett, és – egyebek között – javasolta az adott egyetemnek a doktori (PhD) fokozatszerzési eljárások felülvizsgálatát, és ennek alapján vontak vissza néhány doktori (PhD) fokozatot, de a fokozatok visszavonásáról nem a MAB, hanem az érintett egyetem döntött.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.