Kulcsrakész egyetemet importál Kína?

A moszkvai Lomonoszov egyetem tantervére épülő kínai-orosz közös képzés indul a dél-kínai Sencsen városában, amely az első ilyen együttműködés.

  • MTI
Wikipedia

A Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem és kínai partnere, a Pekingi Technológiai Intézet illetékesei hétfőn írták alá a felsőoktatási intézmény megalapításáról szóló megállapodást.

A Sencsen szabadkereskedelmi zónájában helyet kapó, külsejében a szocialista építészet jegyeit kínai elemekkel vegyítő, egyelőre név nélküli intézmény először jövő ősszel fogad majd diákokat - áll az alapítók által kiadott nyilatkozatban.

A nyilvánosságra hozott tanterv szerint a kezdeti években nemzetközi gazdaság, közgazdaságtan, orosz nyelv és irodalom, művészet és kultúra mesterszakokat indítanak majd, később ez média, űrtechnológia, autógyártás, kémia és fizika mesterszakokkal bővülhet tovább. Az oktatás három nyelven, angolul, kínaiul és oroszul folyik majd, s az iskola a világ minden részéről számít diákokra. 

A tanulóknak kínai és orosz cégeknél biztosítanak majd lehetőséget szakmai gyakorlatra, de kifejezetten a felsőoktatási intézményben végzőkre építő orosz cégek is költöznek később a szabadkereskedelmi övezetbe. A fiatalok tanulmányaik végeztével a Lomonoszov és a közös kínai-orosz egyetem kettős diplomáját kapják majd. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a képzés pontosan mennyibe kerül majd.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.