Lediplomázott az ország legidősebb egyetemistája

Dr. Harsányi Ernő 81 évesen szerzett diplomát.

  • Eduline
Pécsi Újság

Bár már 1956-ban is egyetemre járt matematika szakra, 80 évesen úgy döntött, hogy beiratkozik a Pécsi Tudományegyetem kulturális mediáció szakára a már doktori címet is viselő Harsányi Ernő. Az idős úr június 29-én államvizsgázott.

Szerényen nyilatkozott az RTL Klub Híradónak, nem ment el a diplomaosztójára, mert szerinte túl nagy volt ott a felhajtás, ami viszont távol áll tőle.

Egy kicsit teszteltem magam, hogy a fiatalokkal bírom-e még a versenyt. Hál' Istennek, bírtam.

- mondta. Bár elhelyezkedhetne egy múzeumban is a diplomájával, már nem akar munkába állni. A matematikus és a mediátor diploma mellett szintén oklevelet szerzett filozófia-logika szakon, valamint gerontológiából. A nyugdíjasok szokásairól és életmódjáról készítette diplomamunkáját. Hozzátette, hogy tanulmányaival is meg akarta mutatni, hogy igenis van mód arra, hogy ne csak a fotelban a tévé előtt ülve teljenek el az idősek napjai.

Kiemelendő, másfél év alatt végezte el a két éves képzést. Állítása szerint ebben a korban már nem izgul egy-egy vizsga előtt.

Szegényeket tanítana egyszer a legidősebb 10. osztályos - videó

Ezúttal kamerával kísérték el egy iskolanapra Durga Kamit, a 68 éves nepáli diákot. Ahogy korábban beszámoltunk róla, nem volt könnyű életete Durga Kaminak, ugyanis a nepáli kasztrendszer legalacsonyabb kasztjába, dalitnak született (érinthetetlennek is hívják őket). A szegénység meghatározta életét. A kasztrendszer elleni tiltakozások azonban pont ellentétes hatást váltottak ki Durga Kami iskoljában, az összes dalit tanár elhagyta a települést.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.