Lázárnál reklamálnak Szócska üzenete miatt a rezidensek

A Magyar Rezidens Szövetség szerint az egészségügyi vezetés elbagatellizálja az ágazat problémáit, ezért...

  • MTI

A Magyar Rezidens Szövetség szerint az egészségügyi vezetés elbagatellizálja az ágazat problémáit, ezért konzultációsorozatot kezdeményeznek a döntéshozókkal, melyben első lépésként hétfőn Lázár Jánost, a Fidesz frakcióvezetőjét keresik meg - közölte a szövetség elnöke.

Túry Gergely

Papp Magor elmondta: azt látták, hogy ágazati szinten nem várhatnak megoldást, hiszen Szócska Miklós egészségügyi államtitkár a közelmúltban azt jelezte: nemcsak nekik, hanem még a következő generációnak sem tud ígérni semmit, semmiféle jövőképet nem tud nyújtani azok számára, akik tömegesen csomagolnak és hagyják el az országot.

A szövetség ezért hétfőn levélben Lázár Jánoshoz fordul. Ebben személyes konzultációt kérnek a politikustól, annak érdekében, hogy a döntéshozók valós képet kaphassanak arról, milyen helyzet alakult ki az egészségügyben, és a kormányzati gondolkodásban kellő súllyal jelenjen meg az ágazat humánerőforrás problémája.

Lengyelországban kétszer annyit keresnek az orvosok, mint itthon

Az a céljuk, hogy a döntéshozókkal olyan jövőképet tudjanak az orvosok elé vetíteni, amely érdemben képes lassítani az orvosok elvándorlását. Az ehhez szükséges intézkedés nem csak az egészségügyi dolgozókról szól, hanem arról is, hogy a betegeknek milyenek lesznek az ellátási esélyei a jövőben - emelte ki Papp Magor.

Mint kifejtette: még a többi visegrádi országban is, - amelyek Magyarországhoz hasonló gazdasági helyzetben vannak - hetven százalékkal magasabbak a bérek az egészségügyben. Példaként kiemelte Lengyelországot, ahol nagyjából csupán kétszer annyit - vagyis a nyugati bérek töredékét - keresik az egészségügyi dolgozók, mégis arányait tekintve jóval alacsonyabb az orvos migráció mértéke. A 38 milliós lakosság mellett, éves szinten nagyjából ezer orvos távozik.

Fogy a levegő a rezidensek körül? A felmondóleveleket januárban nyújtják be
Túry Gergely

A rezidensszövetség elnöke kiemelte: nem azt mondják, hogy január elsejétől többszörös béreket akarnak, már a lépcsőzetes bérfelzárkóztatás is mentőövet adhat az ágazatnak. Papp Magor szerint az egészségügyi vezetés nem keresi a megoldást. Hiszen még júliusban azt ígérték, hogy szeptemberben a bérek kérdésében folytatódik az életpályamodell egyeztetése, ám "ebből nem lett semmi" - hangsúlyozta a rezidensszövetség elnöke.

Mindeközben a szövetség által meghirdetett az "Élhető magyar egészségügyet" mozgalom keretében továbbra is gyűlnek a felmondólevelek, amelyek január elsejétől aktiválódnak, amennyiben nem történik érdemi intézkedés az egészségügyi dolgozók helyzetének javítása érdekében. Papp Magor ismét leszögezte: akciójuknak továbbra sem az a célja, hogy az ellátórendszert veszélyeztessék, hanem hogy jelezzék: "nagy a baj, és erre közösen kell megtalálni a megoldást".

A rezidensszövetség elnöke elmondta: sokan jelezték, hogy már elmentek volna, de az akció miatt kitartanak év végéig, abban bízva, hogy érdemi változások lesznek az egészségügyben. Egyelőre viszont hosszú távon sincs kilátásban a helyzet javulása, így hamarosan - a rezidensszövetség akciójától függetlenül -, sokan fel fogják adni a küzdelmet - tette hozzá Papp Magor.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.