Kusza pénzügyek: hökösök ellen nyomoz a rendőrség

Nyomoz a rendőrség a szegedi HÖK-tagokhoz köthető, 2013-ban kipattant ügyben. A gyanú szerint az általuk vitt egyesület többek között birkózócipőt vett a hallgatók tagdíjából, és évekre hiányzott a könyvelés – írta a HVG.

  • Eduline

2013 májusában a szegedi hallgatói önkormányzat tagjaihoz kötődő piramis-szerű egyesület működését tárta fel a HVG. A HÖK-be egyetemistákat léptettek be, és a HÖK-től kapott fizetésük 10 százalékát tagdíjként kellett befizetniük. A rendőrség a rektor feljelentését követően kényszerítés bűntettében nyomozott, azonban ezt az eljárást most megszüntették - értesült a lap.

Folytatódik viszont az eljárás számvitel rendjének megsértése miatt, ugyanis a rendőrség gyanúja szerint a hallgatók tagdíjából az egyesület néhány kedvezményezett tagja számára étkezési és utazási költségeket vállalt és két tüdőszűrést is finanszíroztak, valamint birkózócipőt is vásároltak.

A nyomozás során nem volt bizonyítható a beléptetés kényszerítő jellege a hangfelvétel, valamint a kirúgással fenyegető levelezések ellenére. A tanúmeghallgatásokat követően kirajzolódott, hogy a fenyegetéseket nem váltották be, érdeksérelem nem történt a hallgatókkal szemben, így bűncselekmény hiányában megszűnt az eljárás.

Azonban a nyomozás feltárta, hogy az egyesület pénzügyei távolról sem voltak nyomon követhetők. A befizetési bizonylatok már korábban is hiányosak voltak, valamint nehezen volt összeegyeztethető a tagok száma az egyesület bevételeivel. A teljes cikket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.