Külföldi diákok tanulmányait finanszírozná a kormány

A külföldi diákok létszámának növeléséről hozott határozatot a kormány.

  • Eduline

MTI Fotó: Marjai János

A külföldi diákok létszámának növeléséről hozott határozatot a kormány. Ennek érdekében kétoldalú ösztöndíj-együttműködési megállapodásokat köt preferált országokkal és létrehozza a "Globális Nyitás Ösztöndíjat", amelyhez már az idei költségvetésben forrást rendelnek - írja a Napi Gazdaság.

A határozatban a kormány felhatalmazza az emberi erőforrások miniszterét és a külügyminisztert, hogy kössenek a - külpolitikai prioritások mentén alakított - kétoldalú ösztöndíj-együttműködési megállapodásokat, és mérjék fel a további nemzetközi igényeket. A "Globális Nyitás Ösztöndíj" megalapításáról április 15-ig kell a minisztereknek előterjesztést készíteniük. Az ösztöndíj létrehozásához szükséges 2013-as forrás biztosításáról pedig már azonnal gondoskodnia kell a nemzetgazdasági miniszternek - derül ki a kormányhatározatból.

A külföldi hallgatói létszám növelésének tervéről a Népszabadság írt a múlt héten, egy, a birtokába került, a kormány számára készített előterjesztésre hivatkozva. A dokumentum szerint közpénzből finanszíroznák a külföldi diákok magyarországi tanulmányait. Szemeszterenként egy hallgató után 1,25 millió forint kiadással számolnak (ez tartalmazná a felvett szak képzési díját, havi 40 ezer forintos ösztöndíjat, doktori képzés esetén havi 100 ezres ösztöndíjat, a diákigazolvány, a kollégiumi vagy albérleti díjat, az egészségbiztosítást és a tankönyvek költségét).

"Hároméves felmenő rendszerben 900 fő esetén ez hozzávetőlegesen 4,5 milliárd forint költségvetési kiadást jelent a 2013-2016-os évekre" - idézte a Népszabadság az emberi erőforrások minisztere és a külügyminiszter előterjesztését.

Az új ösztöndíjjal preferált régiókat és országokat a "globális nyitás politikájának figyelembevételével" határozták meg. Ezek az országok: Afrikából Dél-Szudán, Etiópia, Nigéria; Ázsiából India, Kazahsztán, Kína, Mongólia, Srí Lanka, Brunei, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kambodzsa, Laosz, Malajzia, Mianmar, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam - ezzel már oktatási kormányközi megállapodást írt alá Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter. Magyar állami ösztöndíjakat kaphatnának azeri, grúz és örmény hallgatók is - írta a Népszabadság.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.