Külföldi diákok tanulmányait finanszírozná a kormány

A külföldi diákok létszámának növeléséről hozott határozatot a kormány.

  • Eduline

MTI Fotó: Marjai János

A külföldi diákok létszámának növeléséről hozott határozatot a kormány. Ennek érdekében kétoldalú ösztöndíj-együttműködési megállapodásokat köt preferált országokkal és létrehozza a "Globális Nyitás Ösztöndíjat", amelyhez már az idei költségvetésben forrást rendelnek - írja a Napi Gazdaság.

A határozatban a kormány felhatalmazza az emberi erőforrások miniszterét és a külügyminisztert, hogy kössenek a - külpolitikai prioritások mentén alakított - kétoldalú ösztöndíj-együttműködési megállapodásokat, és mérjék fel a további nemzetközi igényeket. A "Globális Nyitás Ösztöndíj" megalapításáról április 15-ig kell a minisztereknek előterjesztést készíteniük. Az ösztöndíj létrehozásához szükséges 2013-as forrás biztosításáról pedig már azonnal gondoskodnia kell a nemzetgazdasági miniszternek - derül ki a kormányhatározatból.

A külföldi hallgatói létszám növelésének tervéről a Népszabadság írt a múlt héten, egy, a birtokába került, a kormány számára készített előterjesztésre hivatkozva. A dokumentum szerint közpénzből finanszíroznák a külföldi diákok magyarországi tanulmányait. Szemeszterenként egy hallgató után 1,25 millió forint kiadással számolnak (ez tartalmazná a felvett szak képzési díját, havi 40 ezer forintos ösztöndíjat, doktori képzés esetén havi 100 ezres ösztöndíjat, a diákigazolvány, a kollégiumi vagy albérleti díjat, az egészségbiztosítást és a tankönyvek költségét).

"Hároméves felmenő rendszerben 900 fő esetén ez hozzávetőlegesen 4,5 milliárd forint költségvetési kiadást jelent a 2013-2016-os évekre" - idézte a Népszabadság az emberi erőforrások minisztere és a külügyminiszter előterjesztését.

Az új ösztöndíjjal preferált régiókat és országokat a "globális nyitás politikájának figyelembevételével" határozták meg. Ezek az országok: Afrikából Dél-Szudán, Etiópia, Nigéria; Ázsiából India, Kazahsztán, Kína, Mongólia, Srí Lanka, Brunei, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kambodzsa, Laosz, Malajzia, Mianmar, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam - ezzel már oktatási kormányközi megállapodást írt alá Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter. Magyar állami ösztöndíjakat kaphatnának azeri, grúz és örmény hallgatók is - írta a Népszabadság.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.