A külföldi diákok létszámának növeléséről hozott határozatot a kormány.
A külföldi diákok létszámának növeléséről hozott határozatot a kormány. Ennek érdekében kétoldalú ösztöndíj-együttműködési megállapodásokat köt preferált országokkal és létrehozza a "Globális Nyitás Ösztöndíjat", amelyhez már az idei költségvetésben forrást rendelnek - írja a Napi Gazdaság.
A határozatban a kormány felhatalmazza az emberi erőforrások miniszterét és a külügyminisztert, hogy kössenek a - külpolitikai prioritások mentén alakított - kétoldalú ösztöndíj-együttműködési megállapodásokat, és mérjék fel a további nemzetközi igényeket. A "Globális Nyitás Ösztöndíj" megalapításáról április 15-ig kell a minisztereknek előterjesztést készíteniük. Az ösztöndíj létrehozásához szükséges 2013-as forrás biztosításáról pedig már azonnal gondoskodnia kell a nemzetgazdasági miniszternek - derül ki a kormányhatározatból.
A külföldi hallgatói létszám növelésének tervéről a Népszabadság írt a múlt héten, egy, a birtokába került, a kormány számára készített előterjesztésre hivatkozva. A dokumentum szerint közpénzből finanszíroznák a külföldi diákok magyarországi tanulmányait. Szemeszterenként egy hallgató után 1,25 millió forint kiadással számolnak (ez tartalmazná a felvett szak képzési díját, havi 40 ezer forintos ösztöndíjat, doktori képzés esetén havi 100 ezres ösztöndíjat, a diákigazolvány, a kollégiumi vagy albérleti díjat, az egészségbiztosítást és a tankönyvek költségét).
"Hároméves felmenő rendszerben 900 fő esetén ez hozzávetőlegesen 4,5 milliárd forint költségvetési kiadást jelent a 2013-2016-os évekre" - idézte a Népszabadság az emberi erőforrások minisztere és a külügyminiszter előterjesztését.
Az új ösztöndíjjal preferált régiókat és országokat a "globális nyitás politikájának figyelembevételével" határozták meg. Ezek az országok: Afrikából Dél-Szudán, Etiópia, Nigéria; Ázsiából India, Kazahsztán, Kína, Mongólia, Srí Lanka, Brunei, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kambodzsa, Laosz, Malajzia, Mianmar, Szingapúr, Thaiföld, Vietnam - ezzel már oktatási kormányközi megállapodást írt alá Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter. Magyar állami ösztöndíjakat kaphatnának azeri, grúz és örmény hallgatók is - írta a Népszabadság.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
