Közszolgálati egyetem: a rektor szerint a hallgatók nem érzik a változást

A diplomaszerzés után várható biztos munka és biztos megélhetés miatt érdemes választaniuk a felvételizőknek a január...

  • MTI
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A diplomaszerzés után várható biztos munka és biztos megélhetés miatt érdemes választaniuk a felvételizőknek a január 1-jén létrejött Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (NKE) az intézmény rektora szerint. Patyi András elmondta: 2012 szeptemberétől új tantárgyak, a 2013-14-es tanévtől pedig új szakok indítását tervezik.

Az NKE három intézmény - a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara - jogutódjaként jött létre január 1-jén, alapító ünnepségét pedig - amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt - szerdán tartották az Országházban, ahol Kövér László házelnök átadta az egyetem alapító nyilatkozatát, Patyi András pedig átvett három jelképet: a rektori jogart, láncot és díszpecsétet.

Az öt évre, 2016 végéig kinevezett rektor kifejtette: az új felsőoktatási intézmény első napjai szervezési munkával - például a központi tanulmányi rendszer működőképessé tételével - teltek, a cél ugyanis az, hogy az éppen a vizsgaidőszakban lévő hallgatók szinte semmit ne vegyenek észre az átalakulásból, csupán azt, hogy a jogelőd intézményekben kezdett őszi félévüket már a közszolgálati egyetem hallgatójaként zárják.

Patyi András elmondta, az NKE vezetésének központját a volt Zrínyi egyetem épületében alakították ki, a karok pedig egyelőre ugyanott működnek, ahol a jogelődök: a hadtudományi és honvédtisztképző kar a Hungária körúton - ahol az NKE vezetése is -, a rendészettudományi kar a XII. kerületi Farkasvölgyi úton, az államigazgatási képzés pedig továbbra is a XI. kerületi Ménesi úton zajlik.

A közszolgálati egyetem karainak összeköltöztetését Fürjes Balázs kormánybiztos készíti elő, ennek ütemezése pedig még nem ismert. "Érdeklődéssel várjuk a kormánybiztos és a kabinet döntését" - fogalmazott.

A 2012-es felsőoktatási felvételi keretszámokkal kapcsolatban a rektor azt mondta: az 1017-es szám - ennyi elsőéves közszolgálati egyetemi hallgató tanulmányát támogatja teljes összegben az alapképzésen az állam - a megrendelői igényeket tükrözi, ennyi szakember kiképzését várja el tőlük a kabinet, de ez a szám összhangban van az egyetem által a fenntartóknak tett javaslattal is.

Megjegyezte, nagyságrendileg jelenleg is ennyi elsőéves hallgató tanul az NKE-n. Rámutatott ugyanakkor, hogy a közszolgálati egyetemet nem a hallgatói normatíva alapján finanszírozza az állam, vagyis alapvetően nem az állami ösztöndíjas hallgatók számától függ, ugyanis az egyetem finanszírozása önálló cím a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium költségvetési fejezetében, másrészt a honvédelmi és a belügyi tárca is támogatja a saját büdzséjéből.

Hozzátette azt is, hogy míg a Rendőrtiszti Főiskola és a nemzetvédelmi egyetem esetében eddig is viszonylag pontosan meg volt tervezve a felvehető és kiképzendő hallgatók száma, addig a civil közigazgatási képzésben nem. Mostantól azonban utóbbinak is lesz egy "beiskolázási" létszáma.

Az oktatói létszámra rátérve Patyi András közölte: az egyetemről szóló törvény szerint a fennálló jogviszonyok folyamatosak, azt viszont nem mondja ki a jogszabály, hogy ne lehetne szervezeti változtatást végrehajtani. Jelenleg, a tanév közepén azonban ez nem fog megtörténni, a tervek szerint a szervezeti racionalizálást a nyári szünetben léptetik majd hatályba. Hangsúlyozta ugyanakkor, "nem az a cél vezet, hogy létszámot építsünk le; alapvetően mindenkire számítunk".

A képzési rend módosulásairól szólva kifejtette: az első, kisebb változások 2012 szeptemberében várhatók, amikor új tantárgyakat vezetnek be - több esetben új tartalommal -, és egyes szakoknál megjelenik a közös tananyag is. Teljesen új szakok 2013. szeptemberben indulnak majd - jelentette ki.

A most felvételiző középiskolásoknak Patyi András azt üzente, az egyik leginkább vonzó jellemzője az új közszolgálati egyetemnek, hogy az ott oktatott szakokon szerzett végzettség birtokában a fiatalok jó eséllyel pályáznak arra, hogy lesz állásuk, "olyan, amely az állam szolgálatát jelenti". Emellett az NKE-n szerzett diploma biztos megélhetést, biztos és érdekes munkát garantál - emelte ki.

A Zrínyi egyetem megbízott rektora, Padányi József az NKE egyik rektorhelyettese lett, ahogyan a Corvinus közigazgatás-tudományi karát vezető Imre Miklós is, a Rendőrtiszti Főiskolát vezető Sárkány István tábornok pedig a rendészettudományi kar dékánja lett. Az NKE-nek a három kar mellett három intézete van: a nemzetbiztonsági, a katasztrófavédelmi és a nemzetközi intézet.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.