Mikor jelentkezhettek a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre? Milyen képzéseket választhattok? Itt vannak a legfontosabb információk.
A Felsőoktatási felvételi tájékoztató megjelenésével fog elindul a keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás október második felében. Hagyományosan november közepéig kell lezárni a jelentkezést, így két-három hetetek lesz, hogy mindenre felkészüljetek.
Megszűnő szakok: most utoljára
Fontos, hogy ilyenkor kizárólag önköltséges, vagyis fizetős alapképzések, osztatlan képzések és felsőoktatási szakképzések közül lehet választani, valamint szűkebb a szakkínálat is. A keresztféléves felvételizők főként mesterszakokat jelölnek meg, amelyeket önköltséges és állami ösztöndíjas formában is meghirdethetnek az egyetemek és főiskolák.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, számos egyetemi szak szűnik meg, azonban ezek a képzések még utoljára választhatók lesznek a keresztféléves felvételin.
Mivel a választék és a finanszírozási forma is más, így a ponthatárok eltérhetnek a rendes felvételi eljárásban tapasztaltaktól, ezért érdemesebb a korábbi keresztféléves felvételi pontszámokat alapul venni, ha az esélyeiteket próbáljátok kiszámítani.
Sorrendmódosítás, dokumentumpótlás decemberben
A felvételi folyamatban decemberben nyílik meg az ügyintézés lehetősége, ekkor lehet feltölteni a dokumentumokat, valamint egy alkalommal módosítani a szakok sorrendjén. A módosítási lehetőség jellemzően január első hetében zárul. A ponthatárokat január 20. környén lehet várni.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
