Jön a keresztféléves felvételi: sok szakra most jelentkezhettek utoljára

Mikor jelentkezhettek a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre? Milyen képzéseket választhattok? Itt vannak a legfontosabb információk.

  • Eduline
Shutterstock

A Felsőoktatási felvételi tájékoztató megjelenésével fog elindul a keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás október második felében. Hagyományosan november közepéig kell lezárni a jelentkezést, így két-három hetetek lesz, hogy mindenre felkészüljetek.

Megszűnő szakok: most utoljára

Fontos, hogy ilyenkor kizárólag önköltséges, vagyis fizetős alapképzések, osztatlan képzések és felsőoktatási szakképzések közül lehet választani, valamint szűkebb a szakkínálat is. A keresztféléves felvételizők főként mesterszakokat jelölnek meg, amelyeket önköltséges és állami ösztöndíjas formában is meghirdethetnek az egyetemek és főiskolák.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, számos egyetemi szak szűnik meg, azonban ezek a képzések még utoljára választhatók lesznek a keresztféléves felvételin.

Mivel a választék és a finanszírozási forma is más, így a ponthatárok eltérhetnek a rendes felvételi eljárásban tapasztaltaktól, ezért érdemesebb a korábbi keresztféléves felvételi pontszámokat alapul venni, ha az esélyeiteket próbáljátok kiszámítani.

Sorrendmódosítás, dokumentumpótlás decemberben

A felvételi folyamatban decemberben nyílik meg az ügyintézés lehetősége, ekkor lehet feltölteni a dokumentumokat, valamint egy alkalommal módosítani a szakok sorrendjén. A módosítási lehetőség jellemzően január első hetében zárul. A ponthatárokat január 20. környén lehet várni.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.