Jön a keresztféléves felvételi: sok szakra most jelentkezhettek utoljára

Mikor jelentkezhettek a februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre? Milyen képzéseket választhattok? Itt vannak a legfontosabb információk.

  • Eduline
Shutterstock

A Felsőoktatási felvételi tájékoztató megjelenésével fog elindul a keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás október második felében. Hagyományosan november közepéig kell lezárni a jelentkezést, így két-három hetetek lesz, hogy mindenre felkészüljetek.

Megszűnő szakok: most utoljára

Fontos, hogy ilyenkor kizárólag önköltséges, vagyis fizetős alapképzések, osztatlan képzések és felsőoktatási szakképzések közül lehet választani, valamint szűkebb a szakkínálat is. A keresztféléves felvételizők főként mesterszakokat jelölnek meg, amelyeket önköltséges és állami ösztöndíjas formában is meghirdethetnek az egyetemek és főiskolák.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, számos egyetemi szak szűnik meg, azonban ezek a képzések még utoljára választhatók lesznek a keresztféléves felvételin.

Mivel a választék és a finanszírozási forma is más, így a ponthatárok eltérhetnek a rendes felvételi eljárásban tapasztaltaktól, ezért érdemesebb a korábbi keresztféléves felvételi pontszámokat alapul venni, ha az esélyeiteket próbáljátok kiszámítani.

Sorrendmódosítás, dokumentumpótlás decemberben

A felvételi folyamatban decemberben nyílik meg az ügyintézés lehetősége, ekkor lehet feltölteni a dokumentumokat, valamint egy alkalommal módosítani a szakok sorrendjén. A módosítási lehetőség jellemzően január első hetében zárul. A ponthatárokat január 20. környén lehet várni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.