Tovább csökkent a felsőoktatásban tanulók száma a 2014/2015-ös tanév őszi félévében. Idén 67 felsőoktatási intézménybe összesen 307 ezren iratkoztak be - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma tanév eleji adatgyűjtéséből.
2006 óta csökken a felsőoktatásban részt vevő aktív, vagyis beiratkozott hallgatók száma. A 2014/2015-ös tanév első szemeszterében nappali munkarendű képzésben 217 ezren vesznek részt, az esti, levelező és távoktatási formákban a létszám 89 ezer fő - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma által végzett 2014/2015. tanév eleji felsőoktatás-statisztikai adatgyűjtés előzetes adataiból.
Az előző tanévhez képest idén ősszel 14 ezerrel kevesebben iratkoztak be: a csökkenés elsősorban a levelező munkarendben és távoktatásban tanuló hallgatók alacsonyabb számának köszönhető - ilyen képzésben hétezerrel kevesebben kezdtek aktív félévet. A 2013/2014-es tanévben mértnél távoktatásban 10,8 százalékkal, levelező munkarendben 7,2 százalékkal, nappalisként pedig 2,8 százalékkal járnak kevesebben egyetemre vagy főiskolára. Ilyen lesz a második félév a felsőoktatásban.
A hallgatók 57,1 százaléka tanul állami ösztöndíjasként vagy részösztöndíjasként, az arány hasonló az előző évihez. 194 ezren (a teljes hallgatói létszám 63,3 százaléka) alapképzésben, 37 ezren pedig mesterképzésben tanulnak (12 százalék). Ugyanennyien iratkoztak be osztatlan képzésre is, felsőoktatási szakképzésen 10 ezren (3,4 százalék), szakirányú továbbképzésen 17 ezren (5,7 százalék), 7 ezren pedig doktori képzésen vesznek részt (2,4 százalék). Hagyományos főiskolai képzésre a hallgatók 1,1 százaléka, 3 ezer fő, hagyományos egyetemi képzésre pedig 0,3 százalékuk, 900 fő jár. Öt tanács 2015-re, amelyet minden egyetemistának meg kellene fogadnia.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
