Itt vannak a friss adatok: egyre kevesebben tanulnak egyetemen és főiskolán

Tovább csökkent a felsőoktatásban tanulók száma a 2014/2015-ös tanév őszi félévében. Idén 67 felsőoktatási intézménybe összesen 307 ezren iratkoztak be - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma tanév eleji adatgyűjtéséből.

  • Eduline
Shutterstock

2006 óta csökken a felsőoktatásban részt vevő aktív, vagyis beiratkozott hallgatók száma. A 2014/2015-ös tanév első szemeszterében nappali munkarendű képzésben 217 ezren vesznek részt, az esti, levelező és távoktatási formákban a létszám 89 ezer fő - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma által végzett 2014/2015. tanév eleji felsőoktatás-statisztikai adatgyűjtés előzetes adataiból.

Az előző tanévhez képest idén ősszel 14 ezerrel kevesebben iratkoztak be: a csökkenés elsősorban a levelező munkarendben és távoktatásban tanuló hallgatók alacsonyabb számának köszönhető - ilyen képzésben hétezerrel kevesebben kezdtek aktív félévet. A 2013/2014-es tanévben mértnél távoktatásban 10,8 százalékkal, levelező munkarendben 7,2 százalékkal, nappalisként pedig 2,8 százalékkal járnak kevesebben egyetemre vagy főiskolára. Ilyen lesz a második félév a felsőoktatásban.

A hallgatók 57,1 százaléka tanul állami ösztöndíjasként vagy részösztöndíjasként, az arány hasonló az előző évihez. 194 ezren (a teljes hallgatói létszám 63,3 százaléka) alapképzésben, 37 ezren pedig mesterképzésben tanulnak (12 százalék). Ugyanennyien iratkoztak be osztatlan képzésre is, felsőoktatási szakképzésen 10 ezren (3,4 százalék), szakirányú továbbképzésen 17 ezren (5,7 százalék), 7 ezren pedig doktori képzésen vesznek részt (2,4 százalék). Hagyományos főiskolai képzésre a hallgatók 1,1 százaléka, 3 ezer fő, hagyományos egyetemi képzésre pedig 0,3 százalékuk, 900 fő jár. Öt tanács 2015-re, amelyet minden egyetemistának meg kellene fogadnia.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?