Itt vannak a friss adatok: egyre kevesebben tanulnak egyetemen és főiskolán

Tovább csökkent a felsőoktatásban tanulók száma a 2014/2015-ös tanév őszi félévében. Idén 67 felsőoktatási intézménybe összesen 307 ezren iratkoztak be - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma tanév eleji adatgyűjtéséből.

  • Eduline
Shutterstock

2006 óta csökken a felsőoktatásban részt vevő aktív, vagyis beiratkozott hallgatók száma. A 2014/2015-ös tanév első szemeszterében nappali munkarendű képzésben 217 ezren vesznek részt, az esti, levelező és távoktatási formákban a létszám 89 ezer fő - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma által végzett 2014/2015. tanév eleji felsőoktatás-statisztikai adatgyűjtés előzetes adataiból.

Az előző tanévhez képest idén ősszel 14 ezerrel kevesebben iratkoztak be: a csökkenés elsősorban a levelező munkarendben és távoktatásban tanuló hallgatók alacsonyabb számának köszönhető - ilyen képzésben hétezerrel kevesebben kezdtek aktív félévet. A 2013/2014-es tanévben mértnél távoktatásban 10,8 százalékkal, levelező munkarendben 7,2 százalékkal, nappalisként pedig 2,8 százalékkal járnak kevesebben egyetemre vagy főiskolára. Ilyen lesz a második félév a felsőoktatásban.

A hallgatók 57,1 százaléka tanul állami ösztöndíjasként vagy részösztöndíjasként, az arány hasonló az előző évihez. 194 ezren (a teljes hallgatói létszám 63,3 százaléka) alapképzésben, 37 ezren pedig mesterképzésben tanulnak (12 százalék). Ugyanennyien iratkoztak be osztatlan képzésre is, felsőoktatási szakképzésen 10 ezren (3,4 százalék), szakirányú továbbképzésen 17 ezren (5,7 százalék), 7 ezren pedig doktori képzésen vesznek részt (2,4 százalék). Hagyományos főiskolai képzésre a hallgatók 1,1 százaléka, 3 ezer fő, hagyományos egyetemi képzésre pedig 0,3 százalékuk, 900 fő jár. Öt tanács 2015-re, amelyet minden egyetemistának meg kellene fogadnia.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.