Itt vannak a friss adatok: egyre kevesebben tanulnak egyetemen és főiskolán

Tovább csökkent a felsőoktatásban tanulók száma a 2014/2015-ös tanév őszi félévében. Idén 67 felsőoktatási intézménybe összesen 307 ezren iratkoztak be - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma tanév eleji adatgyűjtéséből.

  • Eduline
Shutterstock

2006 óta csökken a felsőoktatásban részt vevő aktív, vagyis beiratkozott hallgatók száma. A 2014/2015-ös tanév első szemeszterében nappali munkarendű képzésben 217 ezren vesznek részt, az esti, levelező és távoktatási formákban a létszám 89 ezer fő - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma által végzett 2014/2015. tanév eleji felsőoktatás-statisztikai adatgyűjtés előzetes adataiból.

Az előző tanévhez képest idén ősszel 14 ezerrel kevesebben iratkoztak be: a csökkenés elsősorban a levelező munkarendben és távoktatásban tanuló hallgatók alacsonyabb számának köszönhető - ilyen képzésben hétezerrel kevesebben kezdtek aktív félévet. A 2013/2014-es tanévben mértnél távoktatásban 10,8 százalékkal, levelező munkarendben 7,2 százalékkal, nappalisként pedig 2,8 százalékkal járnak kevesebben egyetemre vagy főiskolára. Ilyen lesz a második félév a felsőoktatásban.

A hallgatók 57,1 százaléka tanul állami ösztöndíjasként vagy részösztöndíjasként, az arány hasonló az előző évihez. 194 ezren (a teljes hallgatói létszám 63,3 százaléka) alapképzésben, 37 ezren pedig mesterképzésben tanulnak (12 százalék). Ugyanennyien iratkoztak be osztatlan képzésre is, felsőoktatási szakképzésen 10 ezren (3,4 százalék), szakirányú továbbképzésen 17 ezren (5,7 százalék), 7 ezren pedig doktori képzésen vesznek részt (2,4 százalék). Hagyományos főiskolai képzésre a hallgatók 1,1 százaléka, 3 ezer fő, hagyományos egyetemi képzésre pedig 0,3 százalékuk, 900 fő jár. Öt tanács 2015-re, amelyet minden egyetemistának meg kellene fogadnia.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István