Itt vannak a friss adatok: egyre kevesebben tanulnak egyetemen és főiskolán

Tovább csökkent a felsőoktatásban tanulók száma a 2014/2015-ös tanév őszi félévében. Idén 67 felsőoktatási intézménybe összesen 307 ezren iratkoztak be - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma tanév eleji adatgyűjtéséből.

  • Eduline
Shutterstock

2006 óta csökken a felsőoktatásban részt vevő aktív, vagyis beiratkozott hallgatók száma. A 2014/2015-ös tanév első szemeszterében nappali munkarendű képzésben 217 ezren vesznek részt, az esti, levelező és távoktatási formákban a létszám 89 ezer fő - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma által végzett 2014/2015. tanév eleji felsőoktatás-statisztikai adatgyűjtés előzetes adataiból.

Az előző tanévhez képest idén ősszel 14 ezerrel kevesebben iratkoztak be: a csökkenés elsősorban a levelező munkarendben és távoktatásban tanuló hallgatók alacsonyabb számának köszönhető - ilyen képzésben hétezerrel kevesebben kezdtek aktív félévet. A 2013/2014-es tanévben mértnél távoktatásban 10,8 százalékkal, levelező munkarendben 7,2 százalékkal, nappalisként pedig 2,8 százalékkal járnak kevesebben egyetemre vagy főiskolára. Ilyen lesz a második félév a felsőoktatásban.

A hallgatók 57,1 százaléka tanul állami ösztöndíjasként vagy részösztöndíjasként, az arány hasonló az előző évihez. 194 ezren (a teljes hallgatói létszám 63,3 százaléka) alapképzésben, 37 ezren pedig mesterképzésben tanulnak (12 százalék). Ugyanennyien iratkoztak be osztatlan képzésre is, felsőoktatási szakképzésen 10 ezren (3,4 százalék), szakirányú továbbképzésen 17 ezren (5,7 százalék), 7 ezren pedig doktori képzésen vesznek részt (2,4 százalék). Hagyományos főiskolai képzésre a hallgatók 1,1 százaléka, 3 ezer fő, hagyományos egyetemi képzésre pedig 0,3 százalékuk, 900 fő jár. Öt tanács 2015-re, amelyet minden egyetemistának meg kellene fogadnia.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.