A kormányszóvivő szerint azok tiltakoznak, akiknek csökken a hatáskörük
MTI / Kovács Tamás
Délig szóba sem került a felsőoktatási koncepció a kormányülésen, délután viszont tárgyalni fognak róla - mondta sajtótájékoztatóján Giró-Szász András. A kormányszóvivő szerint a felsőoktatási koncepció ellen tiltakozó szakmai szervezetek azért ellenérdekeltek az átalakításban, mert az új elképzelések alapján csökken a hatáskörük.
Giró-Szász András szerdai sajtótájékoztatóján példaként azt mondta, hogy a rektori konferencia mozgástere a kancellár intézményének bevezetése miatt csökken, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetéé pedig azért, mert nem kari, hanem szakszinten lesznek leosztva a keretszámok, és így nem lehet majd kari szinten "elbújtatni" a rosszul működő szakokat.
"A hallgatói önkormányzatok szintjén pedig az az érdekes helyzet állt elő, hogy azok a hallgatói önkormányzatok lépnek fel a felsőoktatási elképzelésekkel szemben, amelyeket nem is érint", hiszen a szabályozások a ma még középiskolába járókra vonatkoznak majd - tette hozzá, megjegyezve, hogy van olyan hallgatói önkormányzati vezető, aki 12 éve lépett be az egyetem falai közé.
A kormányszóvivő egyértelműnek nevezte, hogy a magyar felsőoktatási rendszer abban az állapotában, amelyben a jelenlegi kabinet örökölte, fenntarthatatlan volt mind anyagi, mind minőségi szempontból. Az, hogy a felsőoktatásba egyre többeket engednek be, nem eredményezi sem azt, hogy ugyanennyien el is végzik, sem azt, hogy a képzés egyértelmű piacképes tudást biztosít - fejtette ki, majd jelezte, hogy 2002-ben a főiskolát végzettek között 8,4 százalék volt a munkanélküliség aránya, 2010-re pedig ugyanez a szám 31 százalékra, vagyis több mint 3,5-szeresére emelkedett, míg a többi területen - beleértve az érettségizetteket is - csak a kétszeresére.
"Ez napnál világosabb bizonyíték, hogy a felsőoktatás struktúrája, minősége a többi struktúrához képest is rosszabb munkaerő-piaci feltételekhez kötötte a felsőoktatási végzettségűeket" - értékelte, hozzátéve, hogy vannak olyan szakok, amelyeken lényegében munkanélkülieket képeznek, ez pedig megengedhetetlen.
Egyszerre kell megoldani, hogy minőségi legyen a képzés, aki pedig bekerül, az el is végezze az egyetemet, főiskolát - mondta Giró-Szász András, aki arról is szólt, hogy ma csak nyolc olyan európai uniós tagállam van, ahol semmit sem kell fizetni a felsőoktatásért. A magyar diákhitel-konstrukció éppen arra nyújt lehetőséget, hogy a tanulók bármilyen forrás bevonása nélkül be tudjanak lépni a felsőoktatásba - magyarázta.
