ELTE-gólyatábor: korábban öt évet ült a nemi erőszakkal gyanúsított férfi

Korábban öt évig volt börtönben az a férfi, akit az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának gólyatáborában történt nemi erőszakkal gyanúsít a rendőrség - írja a Blikk. A férfi a rendezvény szervezője és a bölcsészettudományi kar hallgatója.

  • Eduline

Két bűncselekményéért összesen hat év nyolc hónapot kapott, de jó magaviselete miatt öt év után, 2009-ben feltételes szabadlábra helyezték ezt a férfit, aki a fonyódligeti gólyatáborban megvert, majd megerőszakolt egy elsőéves lányt - írja a Blikk a férfi ismerősére hivatkozva. A lap szerint a a fotós saját internetes oldalán főleg lányoknak kínál akár ingyenes portfóliókészítést is, három kollégájával együtt pedig egy modelleket toborzó vállalkozást is működtetett.

A Blikk korábban azt írta: a férfi előre kitervelte tettét, korábban pedig kétszer is volt hasonló ügye, amiről a gólyatábor szervezői valószínűleg nem tudtak.

A nemi erőszak, amelyről a Somogyi Hírlap online kiadása, a Sonline vasárnap délután számolt be, péntek éjszaka, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Karának (ELTE TÓK) fonyódligeti gólyatáborában történt. A Kaposvári Járásbíróság egy 38 éves budapesti férfi előzetes letartóztatását rendelte el, aki fotósként dolgozott a rendezvényen.

Az ELTE keddi közleményében azt írta: a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított férfi a rendezvény szervezői között szerepelt, és a bölcsészettudományi kar hallgatója. Az intézmény fegyelmi vizsgálatot indított több ember ellen, és a TÓK mellett felfüggesztette a jogi kar hallgatói önkormányzata elnökségének tevékenységét is. Közben ugyanis kiderült, hogy nemi erőszakról, részeg lánnyal való közösülésről is szóló dalokat énekeltettek a jogi kar gólyatáborában.

A közleményben hozzátették: az ELTE felfüggeszti a gólyatáborok szervezésének eddigi rendszerét is: azokat az új, központilag kialakított formában, az egyetemi vezetés által meghatározott és számon kért minőségi garanciákkal valósítják meg, az egyetemi hallgatói önkormányzat együttműködési lehetőségéről további egyeztetést indítanak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.