Minimális oktatói fizetés, elmaradó órák, túlhajszolt orvos-oktatók - betegellátás mellett a magyar orvosképzés rendszere is egyre jobban recseg-ropog, írja az Abcug riportja. Mindezekkel szemben az oktatás híre jó, külföldről is sokan - négy egyetemen 10 ezer külföldi diák tanul ma - érkeznek a rendszerbe, de az orvoshiány miatt egyre kevesebb orvos oktat, pedig egyre több a diák. Az oldal olyan példákat sorol, hogy órák maradtak el, mert a tanárnak éppen műtenie kellett, az is előfordul egyre több helyen rezidensek oktatnak, a gyakorlatok egy része pedig egy klinikai szobában lefolyt beszélgetés volt.
A rendszer pedig nem támogatja az oktatást, jobban megéri rezidensnek menni, azaz elindulni a klinikai orvosképzés további fokozatain, mint klinikai oktatónak-kutatónak. Egy tanársegéd nettó 170 ezer forintot keres, a PhD-hallgató ösztöndíja első évben 140 ezer, másodikban pedig 180 ezer forint.
A gyógyító orvosok viszont a kormány bérrendezési lépései miatt jóval többet keresnek, és ösztöndíjakat is elnyerhetnek a hiányszakmákban. És az oktatónak évtizedekkel később sem rendeződik a helyzete - teszi hozzá a hvg.hu. Ezért egyes elméletei tárgyakat már ma biológusok, kémikusok tanítanak. Vannak ugyanakkor olyan szakértők, akik nem látják ennyire sötéten a helyzetet, és szerintük a magyar orvosképzés más országokéihoz képest még mindig betegközpontúbb.
Ötszázzal növelik az orvosképzésben elérhető helyek számát jövő évtől Angliában, részben az általános orvoshiány, részben pedig az attól való félelmek miatt, hogy az Egyesült Királyság európai uniós tagságának várható megszűnésével távozhat a szigetországban dolgozó EU-s orvosok egy része. A brit egészségügyi minisztérium tavaly októberben jelentette be, hogy 2020-ra negyedével akarja növelni az orvostanhallgatók számát.
