Túlzsúfolt orvos oktatók, alulfizetett kutatók, elmaradó órák - egyre súlyosabb válságjelek tapasztalhatóak az orvosképzésben is.
Minimális oktatói fizetés, elmaradó órák, túlhajszolt orvos-oktatók - betegellátás mellett a magyar orvosképzés rendszere is egyre jobban recseg-ropog, írja az Abcug riportja. Mindezekkel szemben az oktatás híre jó, külföldről is sokan - négy egyetemen 10 ezer külföldi diák tanul ma - érkeznek a rendszerbe, de az orvoshiány miatt egyre kevesebb orvos oktat, pedig egyre több a diák. Az oldal olyan példákat sorol, hogy órák maradtak el, mert a tanárnak éppen műtenie kellett, az is előfordul egyre több helyen rezidensek oktatnak, a gyakorlatok egy része pedig egy klinikai szobában lefolyt beszélgetés volt.
A rendszer pedig nem támogatja az oktatást, jobban megéri rezidensnek menni, azaz elindulni a klinikai orvosképzés további fokozatain, mint klinikai oktatónak-kutatónak. Egy tanársegéd nettó 170 ezer forintot keres, a PhD-hallgató ösztöndíja első évben 140 ezer, másodikban pedig 180 ezer forint.
A gyógyító orvosok viszont a kormány bérrendezési lépései miatt jóval többet keresnek, és ösztöndíjakat is elnyerhetnek a hiányszakmákban. És az oktatónak évtizedekkel később sem rendeződik a helyzete - teszi hozzá a hvg.hu. Ezért egyes elméletei tárgyakat már ma biológusok, kémikusok tanítanak. Vannak ugyanakkor olyan szakértők, akik nem látják ennyire sötéten a helyzetet, és szerintük a magyar orvosképzés más országokéihoz képest még mindig betegközpontúbb.
Nagy baj lehet, ezért növelik a orvosképzés támogatott helyeinek számát Angliában
Ötszázzal növelik az orvosképzésben elérhető helyek számát jövő évtől Angliában, részben az általános orvoshiány, részben pedig az attól való félelmek miatt, hogy az Egyesült Királyság európai uniós tagságának várható megszűnésével távozhat a szigetországban dolgozó EU-s orvosok egy része. A brit egészségügyi minisztérium tavaly októberben jelentette be, hogy 2020-ra negyedével akarja növelni az orvostanhallgatók számát.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
