Nő a feszültség: komoly gondok vannak a magyar orvosképzésben

Túlzsúfolt orvos oktatók, alulfizetett kutatók, elmaradó órák - egyre súlyosabb válságjelek tapasztalhatóak az orvosképzésben is.

  • Eduline
Fortepan.hu

Minimális oktatói fizetés, elmaradó órák, túlhajszolt orvos-oktatók - betegellátás mellett a magyar orvosképzés rendszere is egyre jobban recseg-ropog, írja az Abcug riportja. Mindezekkel szemben az oktatás híre jó, külföldről is sokan - négy egyetemen 10 ezer külföldi diák tanul ma - érkeznek a rendszerbe, de az orvoshiány miatt egyre kevesebb orvos oktat, pedig egyre több a diák. Az oldal olyan példákat sorol, hogy órák maradtak el, mert a tanárnak éppen műtenie kellett, az is előfordul egyre több helyen rezidensek oktatnak, a gyakorlatok egy része pedig egy klinikai szobában lefolyt beszélgetés volt.

A rendszer pedig nem támogatja az oktatást, jobban megéri rezidensnek menni, azaz elindulni a klinikai orvosképzés további fokozatain, mint klinikai oktatónak-kutatónak. Egy tanársegéd nettó 170 ezer forintot keres, a PhD-hallgató ösztöndíja első évben 140 ezer, másodikban pedig 180 ezer forint.

A gyógyító orvosok viszont a kormány bérrendezési lépései miatt jóval többet keresnek, és ösztöndíjakat is elnyerhetnek a hiányszakmákban. És az oktatónak évtizedekkel később sem rendeződik a helyzete - teszi hozzá a hvg.hu. Ezért egyes elméletei tárgyakat már ma biológusok, kémikusok tanítanak. Vannak ugyanakkor olyan szakértők, akik nem látják ennyire sötéten a helyzetet, és szerintük a magyar orvosképzés más országokéihoz képest még mindig betegközpontúbb.

Nagy baj lehet, ezért növelik a orvosképzés támogatott helyeinek számát Angliában

Ötszázzal növelik az orvosképzésben elérhető helyek számát jövő évtől Angliában, részben az általános orvoshiány, részben pedig az attól való félelmek miatt, hogy az Egyesült Királyság európai uniós tagságának várható megszűnésével távozhat a szigetországban dolgozó EU-s orvosok egy része. A brit egészségügyi minisztérium tavaly októberben jelentette be, hogy 2020-ra negyedével akarja növelni az orvostanhallgatók számát.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.