Kollégiumba mennétek? Így alakulnak vidéken az árak

Folytatjuk a kollégiumi árak feltérképezését a következő szemeszterre levetítve vidéken is. Ugyanis a vidéki egyetemi városokban is hasonlóan alakulnak a diákok költségei ha kollégiumi szállásról van szó.

  • Eduline
pixabay

A budapesti árakhoz képeset a vidéki városokban is megvan az erős eltérés, ha egy albérletet és kollégiumi szobát hasonlítunk össze ár szempontjából. Az albérletek árai plusz a rezsi, egy kollégiumi férőhely háromszorosa is lehet.

 

Ennyit kell fizetni 2017-ben az egyetemi kollégiumi helyekért Budapesten

Még mindig az albérleti árak töredékéért lehet kollégiumi szobát bérelni Budapesten, nem csoda, hogy jelentős a túljelentkezés. Az idei évben is az albérleti árak feléért, de akár harmadáért is lehet kollégiumi szobát bérelni Pesten az egyetemi hallgatóknak. Az államilag támogatott képzésekre bekerülők a kollégiumi jelentkezésekbe is nemsokára belekezdhetnek, azonban az önköltséges formában tanulóknak is megéri a kollégium, ha van lehetőség a bekerülésre.

Győrben például háromfős szobába 9 300 forintért, kétfős szobában pedig 13 900 forintért lehet szobát találni. Debrecenben is hasonlóak az árak, bár itt 12 000 forintos lehetőségtől egészen 36 000 forintig terjednek a kollégiumi szobák. Miskolcon is sok lehetőség van az árak azonban itt is 12-15 ezer forint között lehet államilag támogatott tanulóknak lakhatást szerezni. Pécsen 10 kollégiumban 5000 diáknak biztosítanak szállást évente hasonló árakért és Szegeden is 9 800 és 10 500 forint körül lehet kollégiumot találni.

Albérletet keresel? Itt vannak, hol mennyibe kerülnek a kiadó lakások

Összeszedtük, hogy a nagyobb egyetemi városokban mennyiben kerülnek az albérletek. Az árak függhetnek elhelyezkedéstől, bútorozottságtól, de attól is, hogy mikor kezdjük el keresni a kiadó lakásokat, szobákat. Alapvetően az albérletek árai a nagyobb egyetemi városokban hasonlóképpen alakulnak. A kiadó lakások 100 000 Ft-tól egészen 250 000 Ft-ig megtalálhatóak az ingatlanpiacon.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.