Megkezdődött a korábbi debreceni tanítóképző főiskola csalással és más bűncselekményekkel vádolt volt rektorának és vádlott-társainak elsőfokú büntetőpere szerdán a Debreceni Járásbíróságon. A három vádlottat csalással, sikkasztással és magánokirat-hamisítással vádolják. A szerdai tárgyaláson az ügyész ismertette a vádiratot, a vádlottak nem tettek vallomást.

A vád szerint az elsőrendű vádlott az azóta jogutódlással megszűnt Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének vezetője volt 2006-tól, majd 2010-től 2011 nyaráig rektorként vezette az intézményt.

A 2006-ban hatályba lépő új felsőoktatási törvény alapján új akkreditációt kellett összeállítani, így több külső óraadóval - köztük a másodrendű vádlottal is - szerződött az intézmény szemináriumok megtartására és kollokviumi vizsgáztatásra. Ezt a szerződést a főiskola félévente kötötte meg a másodrendű vádlott által képviselt céggel.

A külső óraadó által megtartott órákról, vizsgáztatásról haladási naplót kellett kiállítani, amelynek valóságtartalmáért mind az oktató, mind az intézet vezetője felelt. Az intézet oktatásszervezője ezeket összegyűjtötte, ellenőrizte, a kifizetési engedélyeket elkészítette és a rektor elé terjesztette. 

A másodrendű vádlott 2007 januárjától 2010 februárjáig a szerződésekben vállalt óraadói kötelezettségét nem teljesítette, a szemináriumokat és a vizsgákat kivétel nélkül az elsőrendű vádlott tartotta meg az akkori rektor tudta és beleegyezése nélkül - hangoztatta az ügyész. A két férfi a haladási naplókat minden esetben kiállította, a teljesítési igazolásokat pedig intézetvezetőként, illetve óraadóként ellenjegyezte.

A harmadrendű vádlott - az elsőrendű vádlott felesége - oktatásszervezőként kezelte a haladási naplókat. Ő készítette el a benyújtott számlák alapján a kifizetési engedélyeket is, majd a rektor elé terjesztette. A vád szerint a nő tudta, hogy a haladási naplók valótlan adatokat tartalmaznak.

Az elsőrendű vádlott a másik két vádlott közreműködésével a rektort jogtalan haszonszerzés miatt megtévesztette, és ezzel összesen 1,37 millió forint kárt okozott - áll a vádiratban. 

Az elsőrendű vádlottat 2010. július 1-jével a főiskola rektorává nevezték ki, így az intézmény vagyonának kezeléséért is ő felelt. A másodrendű vádlottal 2010 őszén az oktatási tevékenység ellátásáról szóló szerződést így mint rektor és egyben mint megbízó írta alá, de az órákat és vizsgákat továbbra is ő tartotta.

Az elsőrendű vádlott rektori megbízása után új vezető került a médiatudományi intézet élére, de a haladási naplót neki a harmadrendű vádlott - mint oktatásszervező - nem mutatta be, így őt a teljesítés igazolásából és a kifizetés engedélyezéséből is kihagyták. A vád szerint így további 156 ezer forint kárt okoztak az intézménynek. 

 A 2010/2011-es tanévben újabb két szerződés született, amelyek mögött a vád szerint valós tevékenység nem állt, s azok további egymilliós kárt okoztak. A bíró a tárgyaláson felolvasta a vádlottak nyomozati szakaszban tett vallomásait, amelyekben tagadták a bűncselekmények elkövetését.

Az első- és a másodrendű vádlott akkor egyaránt azzal védekezett, hogy a másodrendű vádlott elfoglaltsága miatt az órákat és a vizsgákat szívességi megállapodás szerint - ellentételezés nélkül - az elsőrendű vádlott látta el, míg a másodrendű vádlott a tantárgyi előkészítő- és koordinációs feladatokat végezte. Vallomásuk szerint erről tájékoztatták az intézmény korábbi rektorát, de az egyetemi tanulmányi rendszerben szinte bárki számára elérhetők voltak az erről tanúskodó információk.

Az elsőrendű vádlott nyomozati szakaszban tett vallomásában aláhúzta: azzal okozott volna több száz millió forintos kárt az intézménynek, ha akkreditáció hiányában nem indíthatják el a főiskola egyik legnépszerűbb szakját. Megjegyezte azt is: a feljelentése mögött korábbi munkatársainak bosszúját sejti.