Klinghammer: váltóállítás következik a felsőoktatásban

A váltóállításhoz hasonlította a felsőoktatásért felelős államtitkár azt a folyamatot, amely a felsőoktatásban...

  • MTI
Horváth Szabolcs

A váltóállításhoz hasonlította a felsőoktatásért felelős államtitkár azt a folyamatot, amely a felsőoktatásban következik. Klinghammer István szavai szerint a minőség és a hasznosság irányába igazítják az egyetemeken, illetve főiskolákon folyó képzést.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára erről pénteken Szombathelyen beszélt, ahol a Nyugat-magyarországi Egyetem, a térség meghatározó ipari cégei és a város együttműködési megállapodást írtak alá arról, kezdeményezik és támogatják, hogy a Savaria Egyetemi Központban 2015. szeptember elsejétől gépészmérnöki alapképzés indulhasson.

Klinghammer István hangsúlyozta: minden egyetemnek és főiskolának kötelessége, hogy hozzáigazítsa oktatási profilját a társadalom elvárásaihoz, vagyis a társadalom számára hasznot hajtó tevékenységekhez biztosítson szakembereket.

A felsőoktatási államtitkár elmondta, Magyarországon még csak most kezdődik annak a duális felsőoktatási képzési formának a kialakítása, amelyben azok a cégek, amelyek magas technikai, technológiai tudással és igénnyel rendelkeznek, a képzésbe bekapcsolódva olyan tudáshoz segíthetik hozzá - saját szakember-utánpótlásukról is gondoskodva - a fiatalokat, amilyenre szükségük van.

A szombathelyi mérnökképzés megindítása azért fontos, mert a kormány 2012-ben kiemelt járműipari központtá nyilvánította a Nyugat-Pannon Jármű és Mechatronikai Központot, amely a remények szerint 250 milliárd forint tőkeberuházással 25 ezer új munkahelyet teremthet a régióban. A fejlesztések egyik kiemelt célja, hogy a gyártás mellett kutatás-fejlesztés települjön ebbe a térségbe, ehhez viszont a közeljövőben legalább 500 jól képzett mérnökre lesz szükség.

A megállapodásban, melyet hat járműipari cég, a BPW-Hungária Kft., a DELPHI Magyarország Kft., az EPCOS Elektronikai Alkatrész Kft., a Jabil Circuit Magyarország Kft., az LuK Savaria Kft és az Opel Magyarország Kft. vezetői írtak alá, a cégek azt vállalták, hogy legalább 50 fő szerződéses képzését vállalják.

Hende Csaba honvédelmi miniszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője már egy korábbi sajtótájékoztatón bejelentette: a kormányzat támogatja a szombathelyi mérnökképzést, amely a régió gazdaságának igényét elégíti ki.

Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere hangsúlyozta, a város prioritásként kezeli a gazdaságfejlesztést és az ahhoz kapcsolódó középfokú és felsőfokú szakképzést, ezért támogatják a mérnöki képzés indítását és ahhoz szükséges személyi és tárgyi feltételekhez is készek hozzájárulni.

Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora elmondta, az új egyetemi alapszak szervezeti kiépítése már megkezdődött, az akkreditációs kérelemhez szükséges dokumentációt most készítik elő, ebbe a munkába a duális képzésre készülve a cégeket is bevonják. A szombathelyi Savaria Egyetemi Központ Természettudományi Karán alakul meg az a Műszaki Intézet, amely az új gépészmérnöki alapképzést 2015 szeptember elsejétől elindítja - tette hozzá.

Harangozó Bertalan, Vas megyei kormánymegbízott a sajtótájékoztatón arról szólt, nemcsak az előkészítésben segít a kormányhivatal, hanem a műszaki képzés sikeressége érdekében létrehozott egyeztető fórum munkájába is aktívan bekapcsolódik, és koordinálja annak tevékenységét.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.