Megszólalt a volt államtitkár CEU-ügyben, és azt mondta: ő nagyon meglepődött

Megszólalt CEU-ügyben Klinghammer István volt felsőoktatási államtitkára, akit - mondta a Magyar Időknek - "meglepett", hogy a New York-i egyetem "tulajdonképpen nem létezik".

  • Eduline
Klinghammer István volt felsőoktatási államtitkár. Megszólalt CEU-ügyben
MTI Fotó: Beliczay László

"A CEU körül a legnagyobb zavart az okozza, hogy mindenki azt hitte, egy kéttornyú egyetemről van szó" – mondta a lap kérdésére Klinghammer István akadémikus, aki 2013 és 2014 között felsőoktatásért felelős államtitkár volt.

Mint mondta, ő azt gondolta, hogy az egyik torony New Yorkban van, ez a CEU, a másik Magyarországon, ez a Közép-európai Egyetem. Szavai szerint ő úgy tudta, hogy a New York-i egyetem licencével Magyarországon létrehoztak egy, a magyar törvények alapján működő, alapképzést nem adó posztgraduális egyetemet.

"Ami engem a kirobbant ügy kapcsán meglepett, hogy az amerikai torony, amely biztosítja a licencet, tulajdonképpen nem létezik" – jelentette ki a professzor, hozzátéve: "a kérdés az, hogy egy itt működő és itt bejegyzett egyetem kiadhat-e diplomát a nem létező amerikai alapján. Az ellentmondás feloldása az egyetem rektorának feladata lenne". Szerint az itthon bejegyzett Közép-európai Egyetemet senki nem akarja megszüntetni, mert a probléma a CEU-val van.

A trefortos diákok harmada nem akarja iskolájukban látni Ádert

A köztársasági elnök ma tart rendhagyó órát a gimiben, ahol már korábban felszólaltak a lex CEU ellen. Mint mi is megírtuk, Áder János köztársasági elnök ma rendhagyó órát tartana az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumában. Korábban a gimiben már közzétettek egy, a lex CEU-t elítélő nyilatkozatot, így eleve érdekesnek ígérkezett a látogatás.

"Csak találgatni tudok abban a tekintetben, hogy miért kellett annak idején ebben a furcsa formában létrehoznia Soros Györgynek az egyetemet. Ennek több oka is lehetett. Így olcsóbb volt az alapítás, mintha New Yorkban kellett volna létrehozni. A másik ok az lehetett, hogy sok hallgató hazánkban könnyebben kaphatott tartózkodási engedélyt, mintha New Yorkban folyt volna az oktatás, a harmadik pedig, hogy ez a képzés a kelet-közép-európai, a balkáni és a volt szovjet államok értelmiségének a társadalomtudományi továbbképzését célozta meg egy bizonyos világnézet alapján, és hazánk kétségkívül közelebb volt ezekhez a területekhez, mint New York" – fejtette ki Klinghammer István.

Üzent a kormánynak a CEU: nem vádaskodni, hanem tárgyalni kellene

A Central European University (CEU) a tárgyalások megkezdésére szólította fel a kormányt közleményében. Mint írták, a felsőoktatáshoz értő szakértők bevonásával folytatott párbeszédre van szükség. Az intézmény rámutatott: a felsőoktatási törvényjavaslat első megjelenése óta mindvégig azt kérték a kormánytól, kezdjen jóhiszemű párbeszédet, amelynek célja az lenne, hogy mindkét fél részére elfogadható megoldást találjanak, amely lehetővé teszi a munka folytatását Magyarországon.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.