Kis Norbert: a felvételi keretszámok igazodnak a munkaerőpiachoz

Minden egyetemnek és főiskolának négyéves intézményfejlesztési tervet kell készítenie - mondta Kis Norbert, a Nemzeti...

  • MTI
MTI / Földi Imre

Minden egyetemnek és főiskolának négyéves intézményfejlesztési tervet kell készítenie - mondta Kis Norbert, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára kedden Budapesten.

A Stratégiai menedzsment a felsőoktatásban című műhelykonferencia sajtótájékoztatóján a helyettes államtitkár kitért a nemzeti fejlesztési törvényre, "amely egyes stratégiai kérdéseket már eldöntött, megkezdődött az új finanszírozási rendszer felépítése, amelynek alappillérei az intézményi támogatás, az ösztöndíj és a részösztöndíj", valamint fontos eleme a felsőoktatás költségvetésének az önköltséges hallgatók által fizetett képzési díj.

Az idei feladatok közé sorolta a négyéves intézményfejlesztési terveket, amelyeket a fenntartóknak a főiskolákkal, egyetemekkel együttműködve kell elkészíteniük. Az intézkedések célja, hogy a mennyiségi növekedés után a minőség erősítésére lehessen koncentrálni - mondta, megjegyezve: az állami támogatás is egyre inkább a minőséget díjazza.

Kiemelte: a felsőoktatásban új típusú stratégiai tervezés kezdődött, amelynek lényege, hogy "nem ragadják ki a felsőoktatást a nemzetstratégiai térből". Így elérhető, hogy "ne csak beszéljünk arról: a felsőoktatásnak a valós gazdasági, munkaerő-piaci prognózisokhoz és tervekhez kell igazodnia", hanem ez meg is valósuljon. Ez az államilag támogatott hallgatói keretszámokban már megjelenik - tette hozzá.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.