Kik lépnek fel az idei EFOTT-on?

Az Edda, a Karthago és a P. Mobil is fellép az EFOTT-on júliusban, Miskolctapolcán.

  • MTI
MTI Fotó: Marjai János

A közönség a fesztivál negyedik napján, július 18-án pénteken láthatja és hallhatja a három kultikus magyar rockzenekart, az Eddát, a Karthagót és a P. Mobilt, de ezen a napon játszik a Kalapács zenekar és Deák Bill Gyula is - közölték a szervezők szerdán az MTI-vel. Érdekességként megemlítették, hogy mindhárom rockzenekar létezett harminc évvel korábban is, amikor az EFOTT helyszíne ugyanaz volt, mint most.

"Mindig kettős érzéssel lépek színpadra Miskolcon. Egyrészt otthon érzem magam, viszont a megfelelési kényszer sokkal erősebb bennem az otthoni közönség előtt. Nagyon várom, hogy az EFOTT-on léphessünk színpadra, a régi rajongók már gyermekeikkel érkeznek a koncertekre, így több generációs táborunk alakult ki" - mondta Pataky Attila, a Miskolcról indult, 1980 óta Edda Művek néven működő csapat frontembere. A Karthago 1979-ben alakult, és idén első alkalommal kapott meghívást az EFOTT-ra.

"Harmincöt éve ugyanabban a felállásban játszunk, több mint 3200 koncerten vagyunk túl, és már a nyolcvanas évek nagy rockfesztiváljain főzenekar voltunk. Minden évben igyekszünk frissíteni műsorunkon, az elmaradhatatlan Karthago-sikerek mellett készülünk új dalokkal is" - jelentette ki Szigeti Ferenc, a Karthago vezetője, gitárosa.

Az EFOTT-ot július 15. és 20. között rendezik meg a miskolci Egyetemvárosban és környékén, a szervezők korábban már bejelentették a Quimby, a Kowalsky meg a Vega, a Beatrice, a Magashegyi Underground, valamint az Anna and the Barbies fellépését. Tavaly Zánkán tartották Magyarország legnagyobb hallgatói buliját, amelyet 1976 óta rendeznek meg; az első a Pécs melletti Abaligeten volt, az elmúlt években rendszeresen mintegy 70 ezer látogató keresi fel a rendezvényt.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.