Kiemelt címet kapott az ELTE, a debreceni és a szegedi egyetem

Három felsőoktatási intézmény kapott kiemelt minősítést - a kormány erről szóló döntése a csütörtöki Magyar...

  • MTI
Fazekas István

Három felsőoktatási intézmény kapott kiemelt minősítést - a kormány erről szóló döntése a csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg. Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett kormányhatározat alapján a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem viselheti ezt a rangot 2013 és 2016 között.

A kormány február 5-i határozata alapján a kiemelt felsőoktatási intézmény minősítés azon felsőoktatási intézménynek adható, amely több tudományterületen olyan képzési és kutatási kapacitásokkal, valamint tudományos eredményekkel rendelkezik, amelyekre alapozva az intézmény a nemzetstratégiai célok megvalósításában jelentős szerepet tölt be, és a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban jelentős előrelépésre képes, továbbá a nemzetközi hallgatói mobilitásban való részvétele kiemelkedő.

A kiemelt felsőoktatási intézmény cím emellett a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi törvénynek megfelelően, nemzetközi szerződés alapján alapított vagy nemzetközi szerződés által működésében szabályozott felsőoktatási intézménynek is adható, ha nemzetközi szerepe kiemelkedő, továbbá Magyarország részvételével zajló stratégiai együttműködések partnerintézménye vagy legalább három európai egyetemi szövetség tagintézménye.

A kiemelt cím művészeti intézménynek is adható, ha nemzetközi szerepe kiemelkedő, illetve kulturális intézményekkel együttműködve komplex, nemzetközi kulturális programokat valósít meg. A kiemelt felsőoktatási intézmény minősítés angol elnevezése: University of National Excellence.

Az első szempont alapján legfeljebb három, a másik két szempont alapján együttesen legfeljebb további három intézmény rendelkezhet minősítéssel egyidejűleg egy minősítési időszakban - olvasható a kormányhatározatban.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.