Kibabrált a kormány a nappalis hallgatókkal: nincs szabadnapja a diákmunkásoknak

Még az Európai Unió is felszólította a kormányt, hogy a diákok számára is legyen biztosított a szabadnap. Mindössze négy hónapig, most visszavonták a diákok jogát a szabadnapokhoz.

  • Eduline
MTI / Balázs Attila

A Munka törvénykönyvének 2012-es módosítása nem biztosított szabadnapot a munkaszövetkezeten keresztül dolgozó hallgatóknak, hogy szabadnapot vegyenek ki. Emiatt az EU kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben.

Hogy a kormány elkerülje az uniós szankciókat, ezért a 2017-es költségvetés módosításával a diákmunkások szabadságát beépítette a szövetkezetekről szóló törvénybe - írja az Adózóna. Ám mindössze négy hónapig járt innentől kezdve a szabadnap minden ledolgozott 13 nap után a hallgatóknak, ugyanis egy újabb törvénymódosítással elérték, hogy

2017. január 1-jétől csak a személyes közreműködést teljesítő, nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban nem álló személyek esetén alkalmazandók az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezései.

A hallgatók többsége nappali tagozaton folytatja tanulmányait, tehát széles rétegeket érint. Ők ráadásul pont azok, akik a szorgalmi időszakban a legtöbb tárggyal rendelkeznek, vagyis nagyon nagy segítséget jelentene akár csak kéthetente is egy-egy szabadnap számukra, nem is beszélve a vizsgaidőszakról.

Így Magyarország lényegében visszajutott ahhoz a kiindulási állapothoz, amiért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.

Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István