Kibabrált a kormány a nappalis hallgatókkal: nincs szabadnapja a diákmunkásoknak

Még az Európai Unió is felszólította a kormányt, hogy a diákok számára is legyen biztosított a szabadnap. Mindössze négy hónapig, most visszavonták a diákok jogát a szabadnapokhoz.

  • Eduline
MTI / Balázs Attila

A Munka törvénykönyvének 2012-es módosítása nem biztosított szabadnapot a munkaszövetkezeten keresztül dolgozó hallgatóknak, hogy szabadnapot vegyenek ki. Emiatt az EU kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben.

Hogy a kormány elkerülje az uniós szankciókat, ezért a 2017-es költségvetés módosításával a diákmunkások szabadságát beépítette a szövetkezetekről szóló törvénybe - írja az Adózóna. Ám mindössze négy hónapig járt innentől kezdve a szabadnap minden ledolgozott 13 nap után a hallgatóknak, ugyanis egy újabb törvénymódosítással elérték, hogy

2017. január 1-jétől csak a személyes közreműködést teljesítő, nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban nem álló személyek esetén alkalmazandók az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezései.

A hallgatók többsége nappali tagozaton folytatja tanulmányait, tehát széles rétegeket érint. Ők ráadásul pont azok, akik a szorgalmi időszakban a legtöbb tárggyal rendelkeznek, vagyis nagyon nagy segítséget jelentene akár csak kéthetente is egy-egy szabadnap számukra, nem is beszélve a vizsgaidőszakról.

Így Magyarország lényegében visszajutott ahhoz a kiindulási állapothoz, amiért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.

Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.