A Magyartanárok Egyesülete "mélységesen elítéli" az elmúlt napokban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)...
A Magyartanárok Egyesülete "mélységesen elítéli" az elmúlt napokban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán (BTK) indult nyugdíjazási, leépítési folyamatot - közölte a szervezet kedden.
Állásfoglalásukban kiemelték: a március elsejével nyugdíjba küldött oktatók nemcsak az irodalomtudománynak és más művészettudománynak kiváló művelői, hanem nagyszerű és népszerű pedagógusok, középiskolai tanárok nemzedékeinek nevelői, akiknek nyugdíjazása óhatatlan minőségromlást hoz a leendő magyartanárok képzésében.
Ezért e lépések megtétele nem egyetemi belügy, hanem a magyartanítást, s így tagságukat is közvetlenül érintő, elhibázott döntés - írták, hozzátéve: meghirdetett előadások, szemináriumok maradnak tanár nélkül, szakdolgozók, doktoranduszok témavezető nélkül, tanszékek munkája lehetetlenül el. A tervezett "kényszerszabadságolások" egyike gyakorlatilag az elméleti nyelvészeti szakirányt iktatná ki a bölcsészkari képzésből.
Az ELTE vagy a bölcsészettudományi kar vezetése nem hiheti, hogy ezeknek a tragikus öncsonkításoknak a révén anyagi problémáik valóságosan és tartósan csökkenthetők, vagy a kormányzat forrásmegvonási politikájának megállításához vezethetnek - mutattak rá, és egyetértésüket fejezték ki az Oktatói Hálózatnak a nyugdíjazásokat elítélő nyilatkozatával.
Az Oktatói Hálózat hétfői állásfoglalásában azt írta: a kényszernyugdíjazások és az elbocsátások egyenes és régóta előre látható következménye a múlt év decemberében az Országgyűlés által elfogadott költségvetésnek. Kitértek arra, az ELTE BTK "nincs egyedül a bajban": a Budapesti Corvinus Egyetemen az elbocsátásokat, nyugdíjazásokat megalapozó rektori rendelkezés már megszületett. Hasonló döntések várhatók a következő hetekben országszerte a felsőoktatási intézményekben - tették hozzá. Hétfőn a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) szintén szolidaritást vállalt az elbocsátások ellen tiltakozó oktatókkal, hallgatókkal.
Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja szombaton közölte az MTI-vel, az egyetemi költségvetési megszorítások miatt március elsejétől 22 oktatót küldenek el. Nyugdíjas korú, 62, illetve 65 év fölötti kollégákról van szó. További tíz, félállásban dolgozó oktatójukat pedig arra kérik, hogy igényeljenek fizetés nélküli szabadságot az év végéig.
Az iskoláról szóló vitákban gyakran előkerül a kérdés: mi legyen az értékeléssel? Sokan hajlamosak a visszajelzést vagy a kritikát önmagában elutasítani, mintha az a gyereki autonómia megsértése lenne. Pedig az értékelés maga nem az ördögtől való – az emberi kapcsolatok és a társas létezés teljesen természetes része. A kérdés nem az, hogy értékeljünk-e, hanem az, hogy hogyan, miért és milyen viszonyrendszerben tesszük ezt. Vélemény.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséről, az osztálylétszámok betartásáról és a gyógypedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentéséről is tartalmaz felvetéseket az a 10 pontos javaslatcsomag, amelyet az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium munkacsoportja állított össze.
Közzétette a 2027-es tavaszi érettségi első nyilvános vizsgaanyagait az Oktatási Hivatal. Egyelőre három tantárgyhoz kapcsolódó dokumentumok érhetők el: magyar nyelv és irodalomból a szóbeli tételcímek, digitális kultúrából a használható szoftverek listái, mozgóképkultúra és médiaismeretből pedig a gyakorlati vizsgafeladatok.
Tizenöt év telt el a központi írásbelim óta, mégis a mai napig magammal cipelem annak a következményeit, hogy 13-14 évesen sikerült elhinnem: azon az egy vizsgán múlik az egész életem. Persze nem így lett. Nyomot viszont hagyott. Vélemény.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Ma kezdődnek az írásbelik.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
Müller Anna országgyűlési képviselő közösségi oldalán számolt be arról, hogy az oktatási minisztériumnak küldött panaszok 15-20 százaléka SNI-s gyerekekkel kapcsolatos problémákról szól.
