A Magyartanárok Egyesülete "mélységesen elítéli" az elmúlt napokban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)...
A Magyartanárok Egyesülete "mélységesen elítéli" az elmúlt napokban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán (BTK) indult nyugdíjazási, leépítési folyamatot - közölte a szervezet kedden.
Állásfoglalásukban kiemelték: a március elsejével nyugdíjba küldött oktatók nemcsak az irodalomtudománynak és más művészettudománynak kiváló művelői, hanem nagyszerű és népszerű pedagógusok, középiskolai tanárok nemzedékeinek nevelői, akiknek nyugdíjazása óhatatlan minőségromlást hoz a leendő magyartanárok képzésében.
Ezért e lépések megtétele nem egyetemi belügy, hanem a magyartanítást, s így tagságukat is közvetlenül érintő, elhibázott döntés - írták, hozzátéve: meghirdetett előadások, szemináriumok maradnak tanár nélkül, szakdolgozók, doktoranduszok témavezető nélkül, tanszékek munkája lehetetlenül el. A tervezett "kényszerszabadságolások" egyike gyakorlatilag az elméleti nyelvészeti szakirányt iktatná ki a bölcsészkari képzésből.
Az ELTE vagy a bölcsészettudományi kar vezetése nem hiheti, hogy ezeknek a tragikus öncsonkításoknak a révén anyagi problémáik valóságosan és tartósan csökkenthetők, vagy a kormányzat forrásmegvonási politikájának megállításához vezethetnek - mutattak rá, és egyetértésüket fejezték ki az Oktatói Hálózatnak a nyugdíjazásokat elítélő nyilatkozatával.
Az Oktatói Hálózat hétfői állásfoglalásában azt írta: a kényszernyugdíjazások és az elbocsátások egyenes és régóta előre látható következménye a múlt év decemberében az Országgyűlés által elfogadott költségvetésnek. Kitértek arra, az ELTE BTK "nincs egyedül a bajban": a Budapesti Corvinus Egyetemen az elbocsátásokat, nyugdíjazásokat megalapozó rektori rendelkezés már megszületett. Hasonló döntések várhatók a következő hetekben országszerte a felsőoktatási intézményekben - tették hozzá. Hétfőn a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) szintén szolidaritást vállalt az elbocsátások ellen tiltakozó oktatókkal, hallgatókkal.
Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja szombaton közölte az MTI-vel, az egyetemi költségvetési megszorítások miatt március elsejétől 22 oktatót küldenek el. Nyugdíjas korú, 62, illetve 65 év fölötti kollégákról van szó. További tíz, félállásban dolgozó oktatójukat pedig arra kérik, hogy igényeljenek fizetés nélküli szabadságot az év végéig.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
