Kiakadtak a magyartanárok az ELTE BTK-ról elbocsátott oktatók listáján

A Magyartanárok Egyesülete "mélységesen elítéli" az elmúlt napokban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)...

  • MTI

A Magyartanárok Egyesülete "mélységesen elítéli" az elmúlt napokban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karán (BTK) indult nyugdíjazási, leépítési folyamatot - közölte a szervezet kedden.

Állásfoglalásukban kiemelték: a március elsejével nyugdíjba küldött oktatók nemcsak az irodalomtudománynak és más művészettudománynak kiváló művelői, hanem nagyszerű és népszerű pedagógusok, középiskolai tanárok nemzedékeinek nevelői, akiknek nyugdíjazása óhatatlan minőségromlást hoz a leendő magyartanárok képzésében. 

Ezért e lépések megtétele nem egyetemi belügy, hanem a magyartanítást, s így tagságukat is közvetlenül érintő, elhibázott döntés - írták, hozzátéve: meghirdetett előadások, szemináriumok maradnak tanár nélkül, szakdolgozók, doktoranduszok témavezető nélkül, tanszékek munkája lehetetlenül el. A tervezett "kényszerszabadságolások" egyike gyakorlatilag az elméleti nyelvészeti szakirányt iktatná ki a bölcsészkari képzésből. 

Az ELTE vagy a bölcsészettudományi kar vezetése nem hiheti, hogy ezeknek a tragikus öncsonkításoknak a révén anyagi problémáik valóságosan és tartósan csökkenthetők, vagy a kormányzat forrásmegvonási politikájának megállításához vezethetnek - mutattak rá, és egyetértésüket fejezték ki az Oktatói Hálózatnak a nyugdíjazásokat elítélő nyilatkozatával.

Az Oktatói Hálózat hétfői állásfoglalásában azt írta: a kényszernyugdíjazások és az elbocsátások egyenes és régóta előre látható következménye a múlt év decemberében az Országgyűlés által elfogadott költségvetésnek. Kitértek arra, az ELTE BTK "nincs egyedül a bajban": a Budapesti Corvinus Egyetemen az elbocsátásokat, nyugdíjazásokat megalapozó rektori rendelkezés már megszületett. Hasonló döntések várhatók a következő hetekben országszerte a felsőoktatási intézményekben - tették hozzá. Hétfőn a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) szintén szolidaritást vállalt az elbocsátások ellen tiltakozó oktatókkal, hallgatókkal.

Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja szombaton közölte az MTI-vel, az egyetemi költségvetési megszorítások miatt március elsejétől 22 oktatót küldenek el. Nyugdíjas korú, 62, illetve 65 év fölötti kollégákról van szó. További tíz, félállásban dolgozó oktatójukat pedig arra kérik, hogy igényeljenek fizetés nélküli szabadságot az év végéig.

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.