Civis honoris causa (díszpolgár) címet adományoz Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Debreceni Egyetem.
Az egyetem a honlapjára csütörtökön feltett közleményben számolt be szenátusának augusztus 18-i döntéséről.
A civis honoris causa cím azon belföldi vagy külföldi személynek adományozható, aki kimagasló közéleti vagy művészeti tevékenységet fejt ki, valamint munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával segítette az egyetem vagy annak valamely szervezeti egysége jó hírnevének az erősítését - olvasható a közleményben.
A Debreceni Egyetem szenátusa által támogatott előterjesztés indoklása szerint "mind a magyar kormányzat, mind az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks 2 beruházásban". A Debreceni Egyetem és a paksi atomerőmű bővítésének fővállalkozója, a Roszatom között idén júniusban aláírt együttműködési szerződés rögzíti: az intézmény részt vesz a beruházás szakember-utánpótlásának képzésében.
A Debreceni Egyetem civis honoris causa címét 2014-ben elsőként Habsburg György utazó nagykövet, az utolsó magyar király, IV. Károly unokája kapta meg, aki 2004-2012 között a Magyar Vöröskereszt elnöke volt, 2016-ban pedig Rudolf Schuster volt szlovák köztársasági elnök vehette át az egyetemi kitüntetést.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
