Ki nem találnátok, ki lesz a Debreceni Egyetem új díszpolgára

Civis honoris causa (díszpolgár) címet adományoz Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Debreceni Egyetem.

  • MTI
MTI / EPA pool / Szputnyik / Kreml / Alekszej Druzsinyin

Az egyetem a honlapjára csütörtökön feltett közleményben számolt be szenátusának augusztus 18-i döntéséről.

A civis honoris causa cím azon belföldi vagy külföldi személynek adományozható, aki kimagasló közéleti vagy művészeti tevékenységet fejt ki, valamint munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával segítette az egyetem vagy annak valamely szervezeti egysége jó hírnevének az erősítését - olvasható a közleményben.

A Debreceni Egyetem szenátusa által támogatott előterjesztés indoklása szerint "mind a magyar kormányzat, mind az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks 2 beruházásban". A Debreceni Egyetem és a paksi atomerőmű bővítésének fővállalkozója, a Roszatom között idén júniusban aláírt együttműködési szerződés rögzíti: az intézmény részt vesz a beruházás szakember-utánpótlásának képzésében. 

 A Debreceni Egyetem civis honoris causa címét 2014-ben elsőként Habsburg György utazó nagykövet, az utolsó magyar király, IV. Károly unokája kapta meg, aki 2004-2012 között a Magyar Vöröskereszt elnöke volt, 2016-ban pedig Rudolf Schuster volt szlovák köztársasági elnök vehette át az egyetemi kitüntetést.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.